Mátyásföldi repülőtér 100 éve

2017-ben ünnepelhetjük a Mátyásföldi repülőtér létrejöttének 100 éves évfordulóját.

A repülőtér keletkezése

A mátyásföldi repülőtér, a későbbi első nemzetközi közforgalmi repülőterünk létét a közeli Magyar Állami Gépgyárnak köszönhette, mert az 1916-ban létesített gyárban ikészülő Fokker és Aviatik típusú vadászrepülőgépek berepülésére szolgált. A Budapest központjától 12 km-re lévő, 900×800 m-es terület a gyárhoz tartozott.

   

Ekkor készültek az épületek, közte egy 80×20 m-es, később csak MÁG hangárnak nevezett, melyben a repülőgépek készültek. 1917-ben egy újabb hangár épült, a későbbi Újszász utcával párhuzamosan, mely 50×25 m-es volt és kőből készült. Ezt használta 1922-től a Franco-Roumain légitársaság, ezért azt csak „francia” hangárként emlegették.

    

Az 1920-as években még két kő és két deszka hangár is épült, melyek energiaellátását a gyár biztosította, sőt a kőhangárokban még fűtés is volt, mely az akkori időkben nagy szó volt.

A gyár 39 m magas víztornya kimagaslott a környező épületek közül és jó támpontot jelentett a légterében tartózkodók számára. A mátyásföldi repülőteret és hat épületét a trianoni békeszerződésben foglaltak szerint meg kellett óvni a felszámolástól és lerombolástól, ellentétben a gyárban fellelhető mindennemű repülőanyaggal, mert azt a hazánkon keresztül vezetendő, külföldi légijáratok egyik közbenső állomásának szánták.

Események

Mátyásföld volt a monarchia Budapesti repülőtere, ahonnan 1918. július 4-én szállt fel az első postajárat, amely Bécsbe vitte a tábori postát, amit több állomás érintésével egészen Kijevig szállítottak. 1919 tavaszán egy ideig itt állomásozott Háry László parancsnokság alatt a 1. vörös repülőszázad. 1931-ben ide várták az első magyar óceánrepülőket Endresz Györgyöt és Magyar Sándort. Az elkövetkező években számos rekordrepülés kezdődött és végződött a mátyásföldi repülőtéren köztük az L-2 Rómáé is.

Mátyásföld az első magyar nemzetközi repülőtér

A magyar légiforgalom megszületésének kezdetén, 1920-ban a MAEFORT évi 30000 koronáért bérelte a területet és az épületeket. A repülőtérhez egy vasbeton és egy fahangár, egy műhelyhangár egy tisztviselői és egy személyzeti lakóépület is hozzátartozott, melyek összértékét mintegy 3 millió koronára becsülték.

   

Mátyásföldön 1922 májusában szállt le az első külföldi utasszállító, a Franco-Roumaine társaság repülőgépe. A társaság kérésére m. kir Posta légiforgalmi rádiókirendeltséget telepített a repülőtérre. 1923 tavaszán már a Magyar Légiforgalmi RT, Fokker F III-as repülőgépei is megjelentek a repülőtéren és rövidesen megindult a nemzetközi forgalom Budapest és Bécs között. 1923-25 között alkalmanként a másik magyar légitársaság az AEROEXPRESS Junkers F 13-as szárazföldi üzemelésre is átalakítható repülőgépei megjelentek a repülőtéren. Mindkét légitársaság, állami támogatásként egy-egy hangárt ingyenesen használhatott. Az AEROEXPRESS a még az I. Világháborúban épült nagy fahangárt kapta, melyet később a sportrepülők használtak.

A sövénykerítéssel körbevett füves rész közepén egy körben, nagy „BUDAPEST” felirattal jelzett repülőtéren betonfelület csak a MÁG hangár előtt volt. 1929-ben megnyílt a MALERT első belföldi járata Mátyásföldről Pécs érintésével Kaposvárra, de később innen Nyíregyházára és Debrecenbe is el lehetett jutni. Az 1930-as évek elején már több külföldi légitársaság repülőgépei is használták a repülőteret, többek között az angol Imperial Airways, a francia CIDNA, a német Lufthansa és a holland KLM, az olasz Ala Littoria és az osztrák ÖLAG is.

A nyári időszakban, nappal, alkalmanként 6-8 db különféle nemzetiségű közforgalmi repülőgép mellett még sportgépek is feltűntek. Nem volt ritka, hogy naponta, akár 15-20 kisebb-nagyobb repülőgép ne lett volna látható. A sokáig bérelt, majd 1931-ben állami kezelésbe vett repülőtér sajátos viszonyait jól jellemezte, hogy 1935-ig csak egy, a hangárok között lévő fabarakk állt az utasok rendelkezésére. Ezután épült egy üvegezett meteorológiai észlelő torony kis fogadó csarnokkal, az épület homlokzatán „Budapest” felirattal és órával.

A repülőgépek méreteinek és a forgalom növekedésével a repülőtér területe kezdett szűknek bizonyulni és azt bővíteni kellett, de az egyszeri, Cinkota felé történt kisebb területnövelést a földrajzi helyzetéből adódóan további már nem követhette, így az csak rövid ideig jelentett megoldást.

A Budaörsi repülőtér megnyitása után a Mátyásföldi már csak kitérő repülőtérként üzemelt a légiforgalom számára. A repülőtéren, 1938-tól már a nyíltan szerveződő magyar légierő különféle repülőalakulatai jelentek meg. Először a Kecskemétről áttelepülő II. vadászosztály „Kör Ász” CR-32-es típussal felszerelt százada használta azt. A II. Világháború alatt, különféle katonai alakulatok állomásoztak itt, köztük 1942-43 között a CR 42-es és a „Héja” típussal, a Budapest védelmére felállított 2/1-es vadászszázad. 1943-ban az IKARUS gyár Repülőgépgyár Rt-nek a berepülő bázisa lett. Az 1944-es bombázások alkalmával itt találtak menedéket többek között a HMNRA Ferihegyen használt repülőgépei is.

A repülőtér a háború és Budapest ostroma során csak kisebb károkat szenvedett. Egy ideig szovjet alakulatok, de amerikai futár és szállítógépek is használták. Mátyásföldön 1947. október 1-jén megalakult az 1. Honvéd Repülőtér Gondnokság, a Honvéd Repülőgép-javító Műhely, ahol először újjáépítették azt a 10 db Bücker 131-es repülőgépet, melyből ötöt a sport- és ötöt az újra szerveződő katonai repülés kapott. Itt Mátyásföldön szerveződött meg a II. Világháború után az ország első katonai repülőalakulata is, az 1. Önálló repülőszázad. 1948-ban országos motoros repülőtábort szerveztek az újjáéledő sportrepülés támogatására. Az egyre több katonai repülőgép már alig fért el Mátyásföldön, de várni kellett 1950 tavaszáig, hogy a MASZOVLET átköltözzön Budaörsről a megnyíló Ferihegyi repülőtérre, hogy a helyükre települhessenek. Ezután a repülőteret egyre kisebb mértékben használták a magyar katonai és sportrepülők. A szovjet Déli Hadsereg Csoport, DHDSCS és az 59. Légihadsereg főparancsnoksága, 1956 novemberétől 1991-ig, a szovjet katonai alakulatoknak az országból való kivonulásáig működött Mátyásföldön. A repülőteret évtizedekig a saját futárszolgálatuk használta különféle típusú helikopterekkel és kis szállító repülőgépekkel. A repülőtér északi oldalához közelebb egy betonozott helikopter leszállóhelyet létesítettek. Napjainkban az egykori első budapesti nemzetközi repülőtéren alkalmi rendezvények kivételével, már csak repülőmodell repülés folyik. Az egykori bejáratának közelében egy 1996-ban felállított emlékoszlop található.