A repülést kedvelők másik kedvenc ferihegyi repülőgép megfigyelő helye, a „spotter-domb” után a repülőtéri raktárak közelében lévő „cargo-domb”.
Ez eredetileg a Szemere telepi lakóházak és a repülőtér vége között emelt zajcsökkentő földsáv, melynek a végéről jó rálátás adódik a közeli 13R pályavégre és a földetérési zónára. A hely előnye, hogy jóval magasabb, mint a repülőtér belső kerítése és csak néhány zászló árboc és egy raktárépület zavarja a látást. Az északnyugati széljárás esetén a felszálló gépek itt már mintegy 100 m magasan vannak, de ellenkező szélirány esetén a leszálló repülőgépeket szinte „páholyból” lehet megfigyelni, fotózni. A hely a napállás miatt igazán a déli óráktól kedvez a fotósoknak. A felszállások alkalmával a szemlélők előtt zajlik le, mint egy 10-15 másodperc alatt a futóművek behúzásának teljes folyamata, mely igen látványos.
A közreadott fotók is itt készültek, kihasználva az alkalmat, hogy egy ideig ez a futópálya használatos a fel- és leszállásra, mivel a másikat műszaki tevékenység miatt hosszabb ideig lezárták. Ezt a helyzetet sokan ki is használták, hogy kellemes szombat délutáni időtöltés gyanánt figyeljék, fotózzák a gépmadarakat. Látogatók között voltak szülőkkel, nagyszülőkkel kiérkező kisebb-nagyobb gyerekek, távcsővel felszereltek, érdeklődők. A repülőtér kerítésén belül alkalmanként feltűntek a szervezett látogató csoportokat szállító, retro festésű MALÉV emblémás buszok is.
Az egyre erősebb délnyugati szélben a Vecsés felől leszálló gépek közül ugyancsak néhány gurult el a „C” gurulóútig, voltak, amelyek már a pályán megfordultak, hiszen a repülőtér közepén lévő 2-es terminálra gurultak vissza. A 31L irányból bevezetést végző gépek az oldalszél eltérítése miatt jól látható rátartással süllyedtek a földetérési zóna fölé és csak az utolsó pillanatban álltak pontosan a futópálya irányára. A mintegy 2-3 km-es távolságból készült képeken látszik a földközeli meleg feláramlás is, mely vibrálóvá, életlenné tette azokat.
Sokak kedvence – többen csak miatta jöttek ki – az Emirates légitársaság „tripl seven”-je a többiekkel ellentétben a szél iránya és erőssége miatt Pest felől szállt le. A járat gépe a több mint 3 és fél órás út, valamint a megtett 4000 km-t után halkan siklott be, s ért földet, miközben a fotósok sűrűn csattogtatták a gépeiket, készültek a képek, a rövidebb-hosszabb sorozatok. A visszainduláskor a félpálya után elemelkedő, impozáns méretű gép, méltóságteljesen úszott a felhőkkel tarkított, kék égen és az 1300 m-en elkezdett bal fordulóval vette fel a hazafelé vezető irányt.
Olykor-olykor kissé már unalmasnak tűnhet az azonos légitársaságok sokadik gépének a le- vagy felszállása, mindig van valami, ami ad egy kis többletet a korábbiakhoz képest, legyen az egy alkalmi festés, egy más háttér, megvilágítás, vagy egy érdekes helyzet, egy másikkal együtt készült fotó. Remélhetőleg a nyári időszak közeledtével az egyre nagyobb forgalomban más, érdekes típusokat, különleges festésű, eddig nem látott légitársaságok gépeit is meg lehet majd figyelni innen, a kedvelt cargo-dombról.
Képes Repülés – Repülés Képekben 