A magyar közforgalmi repülés 70 évvel ezelőtti újraszervezése, a MASZOVLET megalakulása

Előzmények

A II. világháború után romokban lévő ország a Jaltai megegyezés értelmében a szovjet érdekszférába került és közlekedési szempontból is igen nehéz helyzetben volt. Az ország repülőterei kisebb-nagyobb háborús károkat szenvedtek és a repüléshez szükséges műszaki és rádióberendezések nélkül maradtak. 1945. május 9-én a Szovjetunióbeli emigrációból hazatért Sinigla Károly, korábbi légiforgalmi ellenőr vette át a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium 6276/1945 eln. sz rendelettel újjászervezett III. Légiforgalmi szakosztályát. Az ország légügyi hatósága a SZEB útján felvette a kapcsolatot az ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet-tel a PICAO-val, hogy a Chichagói Egyezmény függelékeiben meghatározott követelmények szerint szervezhessék újjá a magyar légiforgalmi szolgálatokat. A légiközlekedési ügyek a Honvédelmi Minisztérium irányítása alól visszakerült a KKM-hez.

A politikai helyzet változásával a repülőgépek nélküli korábbi magyar légitársaságot, a MALERT-et már nem kívánták feltámasztani és 1946. július 31-el jogutód nélkül felszámolták, miközben már szovjet segítséggel egy új légitársaság létrehozásán munkálkodtak. A MALERT fellelhető vagyonát az újba vitték át és a dolgozóiknak az 1946. július 25-én kelt felmondó levélben felajánlották, hogy augusztus 1-el lehetőség nyílik az új vállalathoz való átlépésre.

A megalakulás körülményei

1945. augusztus 27-én Moszkvában magyar-szovjet kormányközi tárgyalások során a kormányok a gazdasági együttműködés keretében, különféle vegyes vállalatok létrehozásának lehetőségéről döntöttek.

Ennek folyamányaként 1946 tavaszán magyar-szovjet légügyi tárgyalások folytak Budapesten, melyen a delegációkat, szovjet részről Berezin Pavel Fedorovics repülő vezérőrnagy és a magyar részről Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter vezetett. Ők írták alá 1946. március 29-én azt az „Egyezményt”, mely alapján megalakult a Magyar – Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, a MASZOVLET, ekkor készült az új társaság ”Alapító Okirata” is. A MASZOVLET alapítói, magyar részről a Magyar Államkincstár, szovjet részről: a Polgári Légiflotta Moszkvai, Fehéroroszországi, Ukrajnai és Északi Igazgatóságai voltak. A társaság székhelye Budapest. „A Társaság működésének tárgyát képezi: polgári légiközlekedések létrehozása a Magyar Köztársaság egész területén, mindkét Kormány beleegyezésével, részvételével a nemzetközi légiközlekedésekben. A légiforgalmi eszközök különleges felhasználása a mező- és erdőgazdaság kártevői, az erdőtüzek és árvizek elleni védekezésre, egészségügyi és más célokra.”. A vállalat részvénytőkéjét 27 millió pengő értékben állapították meg és a 2700, egyenként 10000 pengő névértékű részvényt fele-fele arányban osztották meg az aláíró országok között.

reszv-1

A működés megindításához csak 40 db részvényt bocsátottak ki készpénz ellenében, a többi 2660 db kifizetése természetben történt. A repüléshez, az utasok szállításához sok egyéb mellett leginkább repülőgépekre, repülőterekre és szakemberekre volt szükség. A szovjet fél apportként repülőgépeket, motorokat, különféle műszaki berendezéseket adott, néhány vezető beosztású személlyel és néhány pilótával egyetemben. A repülőtereket, hangárokat, épületeket 30 évi használattal a Magyar Államkincstár biztosította. A MASZOVLET alakuló közgyűlése március 30-án volt, ahol kinevezték három évre a társaság első vezetőit. A hattagú igazgatóság első tagjai: Kokonyin Mihail Ivanovics, Parahonszkij Borisz Mihajlovics, Puskin Borisz Konsztantinovics, Sinigla Károly, dr. Jeszenszky Ferenc és Táncos Pál volt. Az alakuló közgyűlés után rögtön megtartották a MASZOVLET első igazgatósági ülését is. Az igazgatóság elnökének a magyar Sinigla Károlyt választották meg, helyettese a szovjet K. M. Ivanovics volt. A vállalat vezérigazgatója Krajnov Joszif Vaszilijevics, helyettese Szintai József szolgálaton kívüli vezérőrnagy lett. Ekkor alakult meg a négytagú felügyelő bizottság is, melynek tagjai: Ivanov Alekszandr Ivanovics, Zeitlin Selman Iszakovics, Szabó Béla és Koós Imre lett. A MASZOVLET általános igazgatási főosztályának vezetője Kanka Henrik – a MALERT korábbi osztályvezetője – helyettese Vera Szergejeva. Kereskedelmi és pénzügyi igazgató Gáspár Géza – a MALERT korábbi igazgatási osztályának vezetője – helyettese Landesz Lajos, műszaki igazgató Morosov Konstantin Iljics, forgalmi igazgató Simics Sándor, híradó és biztosítási igazgató Csurin Fedor volt.

A Magyar Köztársaság kormánya az 1946. április 26-án a benyújtott alapszabály alapján jóváhagyta a MASZOVLET megalakulását.

A társaság székhelyéül először a Pénzügyminisztérium tulajdonát képező, korábban a MALERT által használt Dorottya utca 7. számú épületben lévő helyiségeket jelölték ki ahonnan a cég, később, 1951 júliusában átköltözött a Vörösmarty tér 5. szám alá.

A MASZOVLET működésének a kezdete

li2_0

A MASZOVLET 1946. augusztus 1-jén kezdte meg a tényleges működését és a szovjet fél, augusztus elején Romániából irányította át repülőgépeket a kisebb károkat szenvedett Budaörsi repülőtérre. A vállalat kezdő gépparkját öt, alig repült, szinte új Lisunov Li-2-es, valamint öt háromszemélyes és egy kétkormányos Polikarpov Po-2-es repülőgép alkotta.

z 004-crop

HA-LIB farok

li-2

A légitársaság forgalmi tevékenységének megkezdéséhez számos feltételt kellett teljesíteni, többek között a repülőterek használható állapotba hozását a légiforgalmi irányítás biztosítását, a repülőgépek légialkalmassági engedélyeinek kiadását, a hajószemélyzet átképzését, melyek október közepére jobbára teljesültek is.

Hajózó személyzet

A MASZOVLET alakulásakor a magyar és a szovjet állampolgárságú hajózószemélyzetei már gyakorlott repülők voltak, csak az átképzésükre volt szükség. Az elméleti és gyakorlati képzés augusztus második felétől október elejéig zajlott. A Li-2-es típust két pilótával, egy hajózó távírásszal és egy hajózó szerelővel kívánták üzemeltetni. Az első Li-2-es forgalmi pilóták voltak: Berényi Attila, Gách György, Fejér Botond, Kucsera József, Majoros János, Pirithy Mátyás, Stifter János, Szivák Nikoláj, Zsiros András, Kun Miklós, Molnár Béla, Wittinger Kálmán. Hajózó szerelők: Kiskéri János, Koncz Gyula, Minár György, Repin Iván, Szűcs Antal. Forgalmi hajózó rádiótávírász: Balla János, Fatum Vladimir, Kiss Sándor, Kőszegfalvi Imre, Molnár János, Monda Sándor, Péter Pál.

A vállalat a Po-2-es típusra szeptember 15-től alkalmazta Kiss Istvánt, Koncz Andrást, Péterdi Adolfot, Pintér Józsefet, Szentgyörgyi Dezsőt, Vágó Róbertet. Részükre 36 órás tanfolyamot tartottak. A résztvevők decemberben sikeres elméleti és gyakorlat vizsgát tettek

Az első belföldi járatok

li-2_3

A MASZOVLET forgalmi tevékenysége az 1946. október 15-én indított két járatával kezdődött el. A feldíszített Budaörsi repülőtéren Bebrits Lajos államtitkár méltatta az eddig végzett munkát és elindították a járatokat. Az első 8:30-kor indult Szombathelyre, a HA-LIA-t Stifter János forgalmi kapitány és személyzete repülte. A rögtön utána induló második járatot, melyre a HA-LIB-volt beosztva, Szivák Nikoláj szovjet pilóta vezette Debrecenbe. A járatokon magas rangú tisztségviselők mellett újságírók is utaztak és az ekkor szállított légipostai küldeményeket elsőnapi emlékbélyegzéssel látták el. A célállomásokon a gépeket a megyék és városok vezetői ünnepélyes körülmények között fogadták.

A Liszunov Li-2

li-2

A szovjet kétmotoros Li-2-es szállítógépet, a DC-3-as licencét a háború alatt nagyszámban gyártották és rengeteg meg is maradt belőlük. A háború után gyártott utasszállító változatok alig különböztek a korábbiaktól. A fémszerkezetű, alsószárnyas, strapabíró típus jól megfelelt a kor követelményeinek, melyhez a szintén licencéből származó, hazai gyártású AS-62-es típusú csillagmotort használták. 1+1-es, vagy 2+1-es ülés elhelyezéssel egyszerre 14-21 főt tudott szállítani, de történtek kísérletek a repülőgépekben 28 ülés elhelyezésére is. Az utasok kora tavasszal és ősszel kabátban üldögéltek a hideg fedélzeten és semmilyen fedélzeti ellátmányt nem kaptak kivéve a külföldi repüléseket. A típus a székek kiszerelése után teherszállításra is alkalmas volt.

A MASZOVLET első öt Li-2-es repülőgépe

Sorszám

Lajstromjel

Típus

Gyári szám

Üzemeltetés időszaka

1.

HA-LIA

Li-2P

18423503

1946 – 1960

2.

HA-LIB

Li-2P

18423506

1946 – 1958

3.

HA-LIC

Li-2P

18423507

1946 – 1960

4.

HA-LID

Li-2P

18423508

1946 – 1961

5.

HA-LIE

Li-2P

18423510

1946 – 1959

A Polikarpov Po-2-es

po-2

A korszak másik ismert típusa a kétfedelű Polikarpov Po-2-volt. A még 1927-ben tervezett kétüléses vászonborítású iskola és oktató repülőgépnek volt két fő befogadására alkalmas utaskabinos változata is. Ilyeneket kapott először a MSZOVLET taxi gépeknek. Később ezekkel kezdődött el a magyar mentőrepülés, majd átalakítás után a mezőgazdasági repülés is. A típus törzse fa rácsszerkezet, kereszthuzalos merevítéssel, rétegelt falemez és vászonborítással készült. Szárnyai faépítésű, kétfőtartós, rétegelt falemez és vászonborítású volt. A típuson a burkolat nélküli M-11-es, öthengeres csillagmotort használták nem állítható kétágú, falégcsavarral. A pilóták kiképzését kétkormányos változat szolgálta, az egyik ilyen a HA-POF lajstromjelű volt. A visszaemlékezések említettek még további, minden jelzés nélküli kétkormányost is. A csak „zöld békáknak” hívott gépet a szovjetek hozták magukkal és repültek is vele.

A Maszovlet – Po-2-es repülőgépei

Sorszám

Lajstromjel

Típus

Gyári szám

Üzemeltetés időszaka

1.

HA-POA

Po-2S

0083

1946 – 1960

2.

HA-POB

Po-2S

0084

1946 – 1957

3.

HA-POC

Po-2S

0085

1946 – 1958

4.

HA-POD

Po-2S

0086

1946 – 1957

5.

HA-POE

Po-2S

0087

1946 – 1958

6.

HA-POF

U-2

16801069

1947 – 1959

7.

jelzés nélküli

U-2

14568

1946 – 1948

Katasztrófák

A vállalat első katasztrófája 1949. november 14-én történt. A pécsi járatot teljesítő HA-LIK a rossz látási körülmények között végezte a repülőtér megközelítését és a leszállási eljárás során végzett manőverei közben a Jakab-hegy oldalának ütközött. A repülőgép megsemmisült. A gép egy utasa és a teljes személyzet életét vesztette. 1952-ben a HA-LIL Nyíregyházán szenvedett katasztrófát, amikor leszállás után beleszaladt a hangárba.

Zárszó

li-2_5

A gyorsan megalakuló MASZOVLET egyre nagyobb számú járatot üzemeltetett kezdetekben belföldön, de az alkalmi külföldi különjáratok után 1947. június 19-én elindult az első menetrendszerinti járat is. A Prágába induló járatokon később alkalmanként már hölgy légiutaskísérők is szolgálatot teljesítettek.

p1            p0  p4          1952-plak

Az országban a szárazföldi közlekedés körülményeinek a javulásával a belföldi légiforgalom kezdett kisebb szerepet kapni. A sportrepülésben, a mezőgazdasági és mentőrepülésben is jelentős szerepet játszó MASZOVLET legjobb statisztikával rendelkező éve az 1954-es volt. A gazdasági helyzet javulásával ebben az évben a szovjet vegyesvállalatok sorra átalakultak 100%-os magyar tulajdonúakká, így 1954. november 26-tól létrejött a MALÉV, mely a MASZOVLET jogutódja volt.

Advertisements
Galéria | Kategória: Írások | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s