55 évvel ezelőtt történt

1960. április 1-jén kis csoport várta a Ferihegyi repülőtéren a MALÉV első Il-18-as típusú, légcsavaros gázturbinás utasszállító repülőgépének, a HA-MOA-nak felbukkanását, mely 14 óra 45 perckor meg is érkezett.

01_HA-MOA_erk

A hófehér törzsű, a kor gépeihez hasonlóan sok vonalas, cirkalmas díszítéssel, feliratokkal volt ellátva. Az ezüstösen csillogó, lakkozott alumínium színű szárnyú repülőgép a leszállás után a forgalmi épület elé gurult, ahol ünnepélyes fogadásban részesítették. Már az érkezés után is érezhető volt, de ezt igazán a későbbi évtizedek bizonyították, hogy egy korszakváltó típus első gépe. A vállalat életében egy új korszak kezdődött és valószínűleg ekkor még senki nem gondolt arra, hogy a típust milyen hosszú ideig fogják használni.

Az IL-18-as típus első gépét rövidesen egy második követte majd az évek során összesen 8 db repülőgép szolgált a felfelé ívelő pályán mozgó vállalatnál. A típusra alapozva egyre több új járat nyílt meg Európába majd a Közel-Keletre. Az Il-18-as méretei, utasbefogadó képessége, terhelhetősége, sebessége, 8-9000 m-es utazó magassága, hatótávja a korábbiakhoz képest lenyűgöző volt. Az utasok sokkal komfortosabb körülmények között túlnyomásos, hermetikus, légkondícionált kabinban, kényelmes üléseken foglaltak helyet. A gépeken kialakított már életek, italok melegítésére is alkalmas konyhának köszönhetően minőségi és mennyiségi változás állt be az utasok fedélzeti ellátásában. Az utazók kabátjaikat a ruhatárban, a kézi poggyászait a gép kétoldalán, az ülések felett húzódó kalaptartókba helyezhették el. A kényelmet még az első ajtónál lévő két és hátul a törzs végében pedig egy WC-mosdó szolgálta.

Korábban a szomszédos országokba főleg a Li-2-es, de még az Il-14-es típusú repülőgépekkel is több óráig tartott a repülés, mely az Il-18-as esetében az óránként 600 km feletti sebesség esetén ez akár harmadára is csökkent. A típus kezdetben 89, majd 105 utast szállíthatott, a 13,5 tonnás hasznos terhelése a 4000-5000 km-es hatótávja többszöröse volt a korábbi típusokhoz képest. Az Il-18-as műszaki szempontból is nagy előrelépést jelentett nem csak mechanikus hanem KLGS (elektromos, navigációs, rádiós, tüzes-oxigénes) szempontból is, hiszen több olyan rendszer is volt rajta, mely a korábbiakon nem. Légcsavaros gázturbinás hajtóművei finomított petróleummal, keraszinnal működött, de abból tekintélyes mennyiséget kellett tankolni. Az újdonságnak számító hajtómű a kezdeti időszakban sok gondot adott, alacsony üzemideje, s főleg a tüzelőterének sűrű átégése, repedései miatt, de ezek a későbbiekben kiküszöbölődtek.

Emlékeimben kutatva már a MALÉV-hez történő belépésem után szinte azonnal találkoztam a típussal, mert éppen akkor volt egy gép a hangárban, egy másik pedig ápolásra várt és az esős időben, többedmagammal ebben a gépben ülve ismerkedtem vele. Rövidesen egy ma már sok éve nyugdíjas, tapasztalt szerelő mellé osztottak be, hogy a típustanfolyam megkezdéséig ismerkedjek a szakmával és felügyelet mellett kisebb munkákat is végezhettem. Nagy élmény volt számomra a típuson dolgozni, főleg a hajtómű tett rám mély benyomást, ezt kedveltem a legjobban, a zsúfoltsága, a nehezen hozzáférhető, olykor forró alkatrészek és az alkalmanként olajos és néhány helyen kifejezetten kormos volta ellenére is. Sokszor láttam a házunk felett az érkező vagy éppen a Ferihegyről felszálló Il-18-as gépeket, de alkalmanként a gyakorlórepüléseken vitorlában álló légcsavarokkal repülőket is megfigyeltem. Repülni a típus valamelyik gépével először sajnos nagysokára, csak az Aladár búcsúrepülésen volt alkalmam, mely még ma is elevenen él az emlékezetemben.

Az Aladár aktív szolgálatának befejezése

1987. február 19-én a délelőtti órákban, kissé ködös időben, közel száz nyugdíjas hajózó, pilóta, légiutaskísérő, műszaki és más beosztású már jobbára fehér hajú egykori vállalati dolgozó érkezett busszal a Ferihegyi 2-es állóhelyen álló HA-MOA-hoz. Az első bejárati ajtónál lévő lépcső körül félkörívben álló, egyre növekvő számú érdeklődő előtt a típus főpilótája Csernus László búcsúzott a géptől, mely a típuson belül az első és a legidősebb volt. A nyugdíjasok nevében Nemeslaki Zoltán nyugalmazott gépparancsnok emlékezett az eltelt több mint 25 évre. Amikor Kiss Tibor a típus három katasztrófát szenvedett személyzetét sorolta fel, a jelenlévők rövid csenddel, kegyelettel adóztak a szolgálatuk teljesítése közben életüket vesztettekre. Időközben befejeződtek a földi előkészületek – megtörtént a tüzelőanyag feltöltése 10 tonnára, a földi áramforrás, az APA kocsi hangosan dübörgött – a gép készen állt arra, hogy utoljára a levegőbe emelkedhessen és, hogy tehergépként ezen alkalomból kivételesen utasokat is szállíthasson. A személyzet Darida Tamás hatósági főpilóta, első pilóta, Csernus László Il-18-as típusfőpilóta, másodpilóta, Nagy László navigátor, Gerencsér Lajos hajózószerelő volt. A gépen sajnos csak 32 utas számára lehetett üléseket elhelyezni, de az érdeklődődés ennél sokkal nagyobb volt.

Röviddel 11 óra előtt utoljára pörögtek fel a hajtóművek és a gép méltóságteljesen gurult el a nagy létszámú integető tömeg előtt. A MA-1-es gyakorló járatszámú gép 46716 kg-os felszálló tömeggel- a maximális 64000 kg helyett – könnyedén, rövid nekifutás után a 31L irányból szállt fel és gyorsan eltűnt a ködben, majd jobb fordulóval Sajóhídvég felé vette az irányt. Rövid emelkedés után áttörte a megülepedett komor, szürke párát, melyből a Mátra magasabb csúcsai már kilátszottak és láthatóvávált az örök igazság:„A felhők fölött mindig kék az ég”. A fedélzeten jó hangulat uralkodott, egykori munkatársak elevenítették fel a már régmúltba vesző időket, a 1960-as évek elejét, amikor még csak ismerkedtek az Il-18-as típussal, melyet gyorsan megszerettek. Az Aladár búcsúrepülése röviddel 12 óra után fejeződött be egy a futópálya feletti kis magasságú áthúzás után. A 31L irányból leszálló gép az induló állóhelyére állt be. A személyzet kissé nehéz szívvel hajtotta végre a hajtómű leállítás előtti ellenőrző listát, melyhez az egyre lassabban forgó légcsavarok adták a zenei aláfestést, mert a repülő embernek a motorok, a hajtóművek duruzsolása, a srófok suhogása isteni zene. Kiszállás után minden résztvevő egy szál piros szegfűvel állta körül a gépet és utoljára megsimogatva, búcsúztak tőle és egy szép virágcsokor került a sok repülőtér betonját érintett orrfutóra.

Lajstromjel: HA-MOA

Típus: Il-18 V

Gyári szám: 180001903

Gyártva: 1960-ban a Szovjetunió 30-as számú repülőgépgyárában, Moszkvában.

Ferihegyre érkezett: 1960. április 1.

Üzemeltető: Malév

Első menetrendszerinti útja: 1960. május 25. Budapest-Moszkva-Budapest

Utolsó utasforgalmi útja: 1977. október 1. Budapest-Prága-Budapest

A teherátalakítás után első útja: 1978. január 30-31. Budapest-Tripoli-Budapest

Búcsúrepülés: 1987. február 19.

Összes repült idő: 37197 óra és 17288 leszállás.

Selejtezés időpontja: 1987. február 26.

Az Il-18-as típusnak alig több mint egyedszázad elteltével azonban át kellett adni a helyét az újabb, korszerűbb típusoknak. Már a kezdetekkor is szállítottak árut az utastérben, ahonnan eltávolították az üléseket, de a teljes teherátépítés után jobbára csak előhűtött birkát, keltető tojást, naposcsibét, tojó jércét fuvaroztak. Számos alkalommal tűntek fel távoli országok repülőterein a bajbajutottak részére segélyszállítmányt szállítva. A klasszikus vonalvezetésű, sok ország légiforgalmában meghatározó szerepet játszó Il-18 típus az 1990-es években végleg eltűnt a levegő országútjairól.

Az egykori MALÉV gépeiből az országban jelenleg három példány látható szabadtéri múzeumban. Az Aladár közel érkezéskori színeiben a Gézával a 2-es terminál közelében, az Elemér pedig Szolnokon látható. Az Ilona évekig Abbda mellett presszóként használták jelenleg Kassán van, ahol felújításra vár.

A gépeket látva az eltelt évtizedek jobbára szép emlékei ébrednek bennem. Remélhetőleg mind az Aladár, mind a többi még sokáig látható lesz a nagyközönség számára, hirdetve ezt a nagyszerű az 1958-as brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert típust.

Advertisements
Galéria | Kategória: Évfordulók, Repülőgép típusok | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s