A Magyar Királyi Honvéd Légierő Repülő Kísérleti intézetének épülete 2/2

Az RKI épületei

A Repülő Kísérleti Intézet épületekről 1940 tavaszán már konkrét tervek voltak. Az ide tervezett, összességében 35 különféle, objektumot, épületet több ütemben szándékozták megvalósítani, melyek között különféle rendeltetésűek, parancsnoki, legénységi, iroda jellegűek, hangárok, műhelyek energiaszolgáltató, jóléti és egyéb célokra szolgálók voltak.

RKI_terk

A tervek a későbbiek során többször is módosultak, pl. a legénységi és az osztályépületek első terveiben még nyeregtetős megoldással szerepeltek, amit azonban később átdolgoztak lapos tetőre. Az építkezéseket több szakaszra bontották és a későbbi fejlesztésekre is gondoltak, s a teljes időtartamát kb. 10 évre becsülték. Az akkori szabályok szerint minden munkára, beszerzése nyilvános versenytárgyalásokat hirdettek meg és az azt megnyerővel kötöttek szerződést. Ebben az időszakban az ország több pontján is jelentős katonai építkezések folytak és a különféle volumenű, minősítésű munkákat helyi, valamint országosan is ismert cégek végezték. A terveket a légierő-parancsnokság építési alosztálya készítette és valószínűleg a munkálatok helyszíni ellenőrzését is ők végezhették.

Az I. ütem

A légierő parancsnoksága az I. ütem építési munkálataira 1940. augusztusában hirdetett versenytárgyalást, melyre heten jelentkeztek. Az I. ütemben egy “L” alakú parancsnoki, egy tagolt alakú legénységi és egy téglalap alapú osztály- épület felépítése szerepelt, melyet Benessik Gyula kispesti építőmester nyerte. A felépült épületek vízvezeték-szerelési és csatornázási munkáit Varsányi László bádogos, gáz- és vízvezeték-szerelő mester és Weber Henrik műszaki vállalata végezte 1941-ben. A villanyszerelést vitéz Kerti Lajos villamossági vállalata, a fűtés tervezési és szerelési munkáit Septey Lajos gépészmérnök 1941. második felében készítette. A munkák megkönnyítésére, a nagy mennyiségű építőanyag helyszínre szállításához, a Szemeretelep vasútállomástól napjainkban is meglévő iparvágányt építettek ki. A Kispesti Villamosüzem az építési területen1941-ben, ideiglenes jelleggel 40 kVA teljesítményű villamosenergia-csatlakozási helyet alakított ki. Magos Árpád Antal magas- és mélyépítő vállalata 1942 őszén távközvezeték- és csatornaépítési munkákat végzett. A vízszolgáltatás céljaira 1941 nyarán Hörömpő Ernő ceglédi mélyfúrási vállalkozó egy 180 m mély kutat fúrt. A kész épületekbe 1942 nyarán megkezdődött a belső berendezési tárgyak rendelése és szállítása. Elkészült az épületek körüli 3500 m2 betonút. Az I. ütem munkái 1942. szeptember 19-ig tartottak.

Az épületekről általában

Az épületek alapozását általában 1,2 m-re a föld szintje alatt kezdték, de pincék esetében ez akár 4 m mélyen is kezdődhetett. A kerítőfalakat 38 cm vastag téglából építették. Helyszíni betonozással vasbeton oszlopokat, pilléreket készítettek és ezek közé húzott téglafalazattal alakították ki az épületrészeket. A szintek elválasztására téglabetétes, monolit vasbeton födémeket készítettek. Mindhárom épületnél a legfelső szint lezárására légvédelmi vasbeton födémet készítettek. Az épület helyiségeit a bázis kazánházából kívánták központilag fűteni, de minden épületnek, a pincékben volt saját kazánháza, de még egyedi fűtési lehetőséggel is rendelkeztek és ezért az épületeknek kéményei is voltak.

Az építmények rövid leírása

Parancsnoki épület

A parancsnoki épület a bázis északi sarkán a repülőtér belseje felől nézve az első épület volt. Az .L” alakú a hosszabbik szárnya egy emeletes, a rövidebb földszintes kialakítású volt. Az 1000 m2-es alapterületű épülethez egy 13,5 m magas torony is tartozott. A torony felső körkilátásos helyiségében alakítottak ki a meteorfigyelőt.

Legénységi épület

Legenysegi épüle

A háromszintes legénységi épület a parancsnoki mögött az országút felé helyezkedett el, melyet két egymástól bajonett alakban eltolt épületrész alkotott. A két rész találkozásánál lévő lépcsőház tette lehetővé a szintek közötti közlekedést.

Osztályépület

A lapos tetejű kétemeletes, osztályépület a legénységi mögött, Vecsés felé volt. A szintek összes ‘beépített alapterülete elérte a 2000 m2-t. Az alagsorban kazánház, mosdó, öltöző és raktár kapott helyet. A földszinten voltak a parancsnok és a beosztott alkalmazottak szobái, a bomba- és kísérleti műhelyek, tan-és bemutató termek, valamint raktár és egyéb helyiségek. Az első emeleten az RKI rádió és mechanikai műhelyei, valamint az elektromos berendezéseket javító laboratórium és más műhelyek, irodák. A második emeleten a fotó részleg laboráló, vetítő, kiértékelő szobái kaptak helyet. Az emeletek közötti szállításokat egy beépített belső teherlift segítette.

A II. ütem

A II. üzem kivitelezési munkálatai 1941 szeptemberében kezdődött el. A tervekben az 1-es számú ikerhangár, a műhelycsarnok, a raktár és anyagvizsgáló, a kazánház, az utak és a hangár előtti beton felület, valamint a kerítés és a kapuk kialakítása szerepelt. A raktár és anyagvizsgálót Bencsik Gyula vállalata készítette. Az épületben lévő darupályák szilárdsági számításait Zala Zoltán mérnök végezte 1941 novemberében. Az épülő bázis vízellátására 1941 végén további két kutat fúrtak, az egyik 274, a másik 130 m mély volt. Ezeket is Hörömpő Ernő készítette. A kazánház kivitelezése 1942 nyarán már a belső szerelés stádiumában volt. A hőenergia-szolgáltatásra a 4 db magasnyomású gőzkazánt Hrauda Károly és Fia cég szállította és építette be. A 400 m3-es szennyvízderítő tervei 1941 őszén készült el és a hozzá kapcsolódó létesítményeket Schuster András építészmérnök, vállalkozó készítette 1942-ben. A katonai területet Lukóy Emil építési vállalkozó munkásai által készítették 748 m-es, betonoszlopokból és drótfonatból készült, több kis és nagykapukkal ellátott kerítéssel választották el a környezetüktől.

Az épületek rövid leírása

1-es számú ikerhangár

I-es hangar

Az l-es számú ikerhangár a parancsnoki épülettől balra 90 m-re helyezkedett el, Vecsés irányában. A 113 m hosszú, 61,7 m széles, középen fallal ellátott íves tetejű ikerhangárt 13,65 m magas volt. Egy-egy hangárcsarnok belmérete 45 x 40 m-es volt. A hangár vázszerkezetét 15 különböző méretű vasbeton oszlopok alkották, melyeket felül vízszintes acéltartók fogták össze, melyre a nehéz alkatrészek mozgatására a teljes mélységében húzódó darupályákat építettek. A hangártetőt a helyszínen vasalt és betonozott, íves, alulbordás, 6 cm vastag vasbeton lemez és 5 cm-es víz- és hőszigetelés alkotta. A 3600 m2 alapterületű hangár 15 cm vastag betonburkolatot kapott. A hangárt “U” alakban 6 m széles és 3,2 m belmagasságú toldaléképülettel vették körbe, melyben rádiós, lakatos- és szerelőműhelyek, raktárak, irodák, faipari gépműhely, festőműhely, valamint öltőzök és mosdók is helyet kaptak. A hangár mellső és hátsó homlokzat íves és toldaléképület feletti részen vaskeretes üvegfelületek voltak. A hangár repülőtér belseje felé néző kapunyílása 7 m magasságú volt, a kaputáblák mérete 7,5 x 7 m volt. A hat sínen kaputáblát az épület két szélén kialakított kapuszekrénybe lehetett betolni. Az építkezést Lukóy Emil építőmester végezte Makra Jenő építésvezetése alatt. 1941 októberében már túl voltak a föld- és elhelyező munkákon. 1942 júliusában többek között már 6000 m2 beton felület, a hangárpadlója és a hangár előtti részt már készen volt.

I-es hangarrom

Műhelycsarnok

muhelycsarnok_02

A 109 m hosszú, 51,5 m széles, a középső részén 10 m magas építmény az 1-es számú hangártól déli irányban volt. Az egybefüggő belső tér teljes szélessége 34 m volt. A középső 10 m széles és 10 m magas csarnok két szélén, az épület teljes hosszában két, 1,5 tonna teherbírású daru pályát is kiépítettek. Az épület repülőtér felé néző végére két nagyméretű billenő kaput szereltek. Az épület elé, annak teljes szélességében, 25 m széles beton előteret is készítettek. A műhelyt “U” alakban lakatos-, motor-, hőkezelő-, kovács-, bádogos műhelyek, irodák és mosdók vették körül. A műhelycsarnok építési munkálatait is Lukóy Emil építőmester cége végezte 1941 nyarától. A műhelycsarnokot rövidesen a RKM kezdte el használni a magyar kísérleti gépek gyártása során.

muhelycsarnok_belul

Raktár és anyagvizsgáló

raktar_02

A raktár és anyagvizsgáló épülete a 1-es számú hangár közút felöli végénél épült. A tagolt kialakítású épület a legmagasabb pontján 8 m magasságú volt. A 24 x 60 m-es, 1440 m2-es egybefüggő raktárban két 1500 kp teherbírású futódaru is volt. Az épület északi oldalán, a földszinti részen különféle anyagok, berendezések tárolására szolgáló raktárhelyiségek voltak és fölötte az emeleten az anyagvizsgálót alakítottak ki. A nyugati oldalon irodákat, öltöző és csomagoló helyiségek voltak.

Gépkocsiszín

A gépkocsik tárolására, javítására szolgáló épület az osztályépület és az anyagvizsgáló között helyezkedett el. A 16,8 m széles, 74 m hosszú, 4,5 m magasságú, lapos tetős, “L” alakú, földszintes épület vasbeton és tégla felhasználásával készült. Az épületben irodák, gépkocsi mosó, sofőrszoba, mosdó mellett egyéb helyiségek is voltak.

Kazánház

A bázis központi hő- és villamosenergia szolgáltatására épült kazánház (erőműház) a raktárépület és az országút között, az iparvágány mellett volt. A tagolt alaprajzú, 35,9 m hosszú és 20,5 m széles épület legmagasabb tetőrésze 9 m magas volt. A kazánház kéménye 12 m magas és 1,6 x 1,6 m belmérettel rendelkezett. Az épület közepén lévő, 252 m2 területű kazánteret 2,4 m-re süllyesztették a föld szintje alá, a vele egy szinten levő 73 m2 alapterületű szénraktárral együtt. A föld szintjével egy szinten lévő szénraktár tetején 3 darab ledobó nyílást alakítottak ki. A déli oldali toldalékban volt az 56 m2-es transzformátorház, és a fűtők szobája. A kezelőszemélyzet fürdője és konyhája alatt volt a salakpince. Az egyenként négy 120 m2 felületű vízcsöves kazán tüzelőtere vándorrostélyos kialakítással készült.

Szennyvízderítő

A szennyvízderítő épülete az országúthoz közel helyezkedett el. A 8 m széles 8,4 m hosszú 5,35 m magas, lapos tetejű épületben alakították ki a tisztító és szűrő elemeket. A tisztítandó szennyvíz 30 cm átmérőjű csőrendszeren érkezett az épület mellett lévő két derítőbe. Az ülepedett vizet a házban lévő szűrőelemeken keresztül szivattyúzták át és az megtisztítva jutott a szivárgó hálózatba, a közeli kavicsbányába. Az akkori kavicsbánya, mely a legénységi épület előtti tiszti bejárat bal oldalán, az iparvágány mellett volt napjainkban is meg van bányató formájában.

Utak, tereprendezés

látkép 02

A második ütemben az épületek köré 4600 m2 felületű betonút is készült. Az országúttól 1942-ben a sportreptérre is építettek utat a műhelycsarnok és az épülő 2. számú hangár között. A kivitelezést, terven felül – Lukoy Emil vállalata végezte. Az épületek körüli terep rendezési munkáit 1942 tavaszától Trugly László mérnök vállalata végezte.

A III. ütem

A további bővítés keretében kezdték el építeni a 2-es számú szerelőhangárt és a mögötte elhelyezkedő, tekintélyes méretű, 2 emeletes, tagolt alakú, nyeregtetős épületet, amely legénységi épületnek készült, valamint itt kapott volna helyet a központi konyha. Ezen építmények köré már nem épült betonút. A 2-es számú hangár is olyan volt, mint az előző. Az építkezés, melyre a megbízást 1942-ben Lukoy Emil építői ipari vállalata kapta, az l. számú hangár vasbeton szerelési és betonozási munkái után kezdődött. 1943 nyarán már a vasszerkezeti, lakatos- és üveges munkákat végezték a Haas és Somogyi Üveg és Vasszerkezet Rt. munkásai. A hangár darupályának vasszerkezeti munkája is ekkor folyt, melyhez az anyagokat Fodor Béla és Fia cége szállította. A födém szigetelési és tetőfedő munkálatain még vasárnap is dolgoztak, de ez már szeptember-októberben volt. A hangár teljes elkészülte 1944 tavaszára tehető. Az iparvágány északi oldalára, a kazánház mellé rakodórámpát szándékoztak építtetni a szén, és a salak ki- és a berakodásának megkönnyítésére.

Üzemanyag szállítás, tárolás

A gépkocsik és a repülőgépek számára szükséges benzint vasúton, tartálykocsikban szállították be a repülőtérre az építkezés és később az RKI működéséhez szükséges iparvágányon. A különböző minőségű benzin számára két vasúti lefejtőt készítettek. Egyik a gépjármű garázs előtt volt, a repülőgépekét pedig a műhelyépület és a szennyvíztisztító közé szánták. Tervezték a repülőbenzin a tartályokból csővezetéken keresztül történő továbbítását a hangárok és a műhely épület előtti betonszélen kialakított vételező helyekig. A tartályok szállítására és elhelyezésére 1944 februárjában Grundböek Béla építési vállalata szerződött.

Gurulóutak

A repülőgépeknek a hangár előtti betontól a felszálló mező széléig történő gurulásra összekötő, kavicsolt gurulópályát készítettek. A munkálatok 1943. októbertől 1944 tavaszáig tartottak és Sárdi Ferenc készítette.

Álcázó festés

Az épületek külső álcázó festés nélkül készültek, melyet Benesi Gyula vállalata a hangárok és a műhelyépület kivételével 1944 tavaszán, utólag végezett el.

Összegzés

A 9 teljesen felépített és a két befejezés előtti épületre kb 20. millió pengőt fordított a Magyar Honvéd Légierő Parancsnoksága 1939-tő1 1944 őszéig. Az RKI területének használata 1943 nyarán kezdődött el és mintegy egy évig tartott.

RKI területe, épületei a II. világháború után

A Budapest körüli harcok elültével a romos, fel nem robbant bombákat, lőszereket rejtő területre sokáig csak a környékbeli lakosok merészkedett be, életük kockáztatásával használható dolgokat, elsősorban tüzelőanyagot, fát keresni. 1947-től a repülőtér polgári részének újjáépítése során az egykori katonai terület megmaradt épületeit elkezdték lebontani, amit megelőzött a tűzszerészeti átvizsgálás. A bontás során a használható anyagokat többek között a téglát a vasanyagot igyekeztek felhasználni, de az országos építőanyag hiánya során a környék lakossága is legálisan hozzájuthatott itt, főleg betontörmelékhez. A bontás alól kivétel volt az egykori, részlegesen lerombolt legénységi és az alig sérült osztály épület. A legénységi épületnek a repülőtér felőli romos szárnyát lebontották és a megmaradt részt a mögötte lévő osztályépülettel együtt 1954-re rendbehozták és a MASZOVLET dolgozók közül többen is itt kaptak szolgálati lakást. Az épületek ezen funkciója egészen az 1970-es évekig, a repülőtér átfogó fejlesztéséig tartott és kissé átépítve de még jelenleg is használatban vannak korábban a határőrség, majd a rendőrség részéről. Az egykori katonai területre kerültek az LRI-nek különféle raktári, ideiglenes épületei, a repülőtér építését végző cégek barakkjai, az építő katonák körletei, betonkeverő és sódertelep is. Az ezen a részen lévő utak egy része még az eredeti nyomvonalat őrzi, sőt még vannak eredeti betonfelületek is. A több mint 70 évvel ezelőtt épült egykori katonai objektumok nagy része is ekkor tűnt el, bár a műhelycsarnok oszlopcsonkjait még sokáig lehetett látni a bokros, cserjés területen, de idővel ezek is el fognak tűnni.

Reklámok
Galéria | Kategória: Írások | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s