A Magyar Királyi Honvéd Légierő Repülő Kísérleti Intézetének épületei (1/2)

A Magyar Királyi Honvéd Légierő Repülő Kísérleti Intézetének Ferihegyi épületei

(első rész)

A II. világháború alatt a Ferihegyi repülőtér egyre fontosabb szerepet töltött be a hazai katonai repülés történetében. A repülőtér katonai célú épületei a Repülő Kísérleti Intézet számára készültek, melyek jobb megismeréséhez adhat információkat az évtizedes kutatásom, rövidített változata. A Ferihegyi repülőtér az 1944-ben elszenvedett három közvetlen légitámadását is a katonai területnek köszönhette, de lehet, hogy ez mentette meg a félig felépült forgalmi épületet. Napjainkban az egykor jelentős bázis épületiből már csak kettő látható, de néhánynak még megvannak a földalatti része is.

Bevezetés

Az első világháború után a Trianoni békeszerződésben foglaltak szerint a magyar repülést súlyos tiltó, majd korlátozó rendelkezések sújtották. A katonai repülés rejtve, lassan fejlődött. Az 1930-as évek végén kialakult nemzetközi politikai helyzet tette lehetővé a korábbi egyezmények felülvizsgálatát. Ennek előrevetített megnyilvánulása volt Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrben meghirdetett 1 milliárd pengős haderőfejlesztési programja, melyből az elkövetkező öt évben a repülőanyag beszerzésre 55 millió pengőt szántak. A politikai rendezésre az augusztusban, a jugoszláviai Bledben rendezett konferencia adott lehetőséget, ahol a kisantant országok elismerték Magyarország „felfegyverkezési egyenjogúság”-át. Ezen politikai háttér biztosította, hogy a magyar légierő az 1939. január 1-től váló önálló fegyvernemmé váljon. Megindultak a fejlesztések, építkezések, melyek nyomán az ország több részén új repülőterek is létesültek köztük a Ferihegyi repülőtér is és a régieket bővítették.

Ferihegy_1939_terk-crop

A Magyar Szárnyak 1939. decemberi számában az alábbiak jelentek meg erről: “Az ideális ugyan az lenne, ha Ferihegy puszta csakis a közforgalmi repülés céljait szolgálná, azonban szegénységünk mellett számot kell vetnünk azzal, hogy ott haj1ékot kell kapnia a budapesti sportrepülésnek. Az pedig természetes, hogy minden új repülőtér szükség esetén honvédelmi célt szolgál, és hogy ez az új repülőtér a polgári repülésnek a katonai repüléssel való rokoni kapcsolatát nem lazítani, hanem szorosabbra fűzni hivatott”.

A repülőtér építésének előkészítése

ferihegy-terk

A Ferihegy-pusztán létesülő repülőtér tervezésének előkészítő munkáit már 1938-ban elkezdték. A területen rövidesen négy fabarakkot állítottak fel és 1939 februárjától Dr. Hille Alfréd vezetésével alapos meteorológiai megfigyeléseket végeztek és rövidesen kidolgozták a fenti szempontok figyelembevételével a terület felosztását. A nagyméretű, kavicsos altalajú mezőgazdasági terület északnyugati részére, a Budapest-Cegléd vasútvonallal párhuzamosan készülnek majd a polgári célúak. A sportrepülés céljaira a repülőtér keleti oldalával határos, azon kívüli részt jelölték ki a már meglévő Ferihegy puszta gazdasági épületeinek a hasznosításával. Az EMESE Kísérleti Magyar Repülőgépgyár Rt. részére is biztosítottak egy kisebb részt a közforgalmi területen belül a katonai terület közelében, a vasútvonallal párhuzamosan. A katonai terület pedig a repülőtér déli részén terült el. A nagyméretű füves felszálló mezőt közös használatra tervezték a közforgalmi és a katonai repülőgépek számára. A repülőtér 1942-ben nyerte el a levegőből évtizedekig jól látható ovális alakját. A háború előre haladtával a polgári célú építkezések leálltak.

RKI tevékenysége, feladat, telephelyeik

A Magyar Királyi Honvéd Légierők állományában, közvetlen alárendeltségben működő Repülő Kísérleti Intézet még a rejtve fejlődő légierő idején, 1935-ben alakult. Parancsnoka a megalakulástól Dóczy Lóránd (1905-1978) hadműszaki, törzskari repülőmérnök, pilóta százados, őrnagy később alezredes volt.

doczi_lorand-02

Az intézet fő feladata a használatba kerülő katonai repülőgépek vizsgálata, próbái, mérései, részvétel a külföldi gépbeszerzések során, különféle eljárásokat kidolgozása. Dóczy igyekezett a repülés minden területéről a lehető legjobb szakembereket maga köré gyűjteni. Itt dolgozott Horváth Ernő tanár a rákosmezei repülőgépkonstruktőrök egyike is, aki repülőgépmotortant tanított.

Az intézet 1937-től már mintegy 50 főve működött, benne hét berepülő pilótával és kezdetben a WM csepeli repülőtéren települtek, melyet az egyre nagyobb méretű repülőgépek megjelenésével rövidesen ki is nőttek.

Az 1938 végétől az önállósodó, erőteljes fejlesztés előtt álló légierő egyre bővülő feladatkörének megfelelően az intézet munkája is tovább bővült. A fejlesztések a szakirányú tagozódás alapján megalakultak a különféle osztályok, alosztályok többek között sárkány, motor, rádió, fényképészet, navigáció, fegyver, bomba, berepülési témakörökben. A navigációs osztályt Érdi Krausz György mérnök, geodéta és a csillagászati navigáció szakértője vezette. A létszám 1942-re 250 főre növekedett, köztük a már több mint 30 fős hároméves berepülő tanfolyamot végzett pilótával. 1943-ban már mintegy 500 fővel végezték a feladataikat és nyáron átköltöztek az épülő Ferihegyre, az időre már elkészült három épületbe. Létszámuk ekkor már elérte az 500 főt.

RKI_1944_tavasz

1943 őszén a későbbi szövetséges bombázások előkészítése során megkezdődtek a légifelderítések az ország felett. A légifotók a repülőtér déli részén egyre több repülőgépet és a további építkezéseket dokumentáltak. Az épületeket a földi felderítés hiányában a kiértékelések során tévesen minősítették repülőgép összeszerelő üzemnek, mégpedig német megrendelésre szolgálónak. Mivel a szövetségesek stratégiájában kiemelt helyen szerepelt a repülőgépgyártó kapacitás megsemmisítése, ezért is következtek be 1944 tavaszától a repülőtér elleni a sorozatos légitámadások.

Az RKI szerepe a 1944 áprilisi légiharcokban

Az országot ért első légitámadás 1944. április 3-án volt, mely során a röviddel ezelőtt kényszerűségből felállított alakulatok támogatták a szintén Ferihegyen állomásozó 2/1-es vadászszázadot és még más repülőtereken csak néhány géppel rendelkező honi légvédelem céljait szolgáló repülőket. A magyar repülők, még a berepülő tanfolyamot végzettek sem voltak kiképezve a nagykötelékekben, erős védelműket szolgáló tűzerővel rendelkező bombázó repülőgépek és az adott helyeken jelentős túlerőben lévő védővadászok elleni harcra. Emiatt is és az alkalmazott típusok egy részének a feladatra való alkalmatlansága miatt már a kezdetekben jelentős veszteségeket szenvedtek. Az amerikai vadászgépeknél alacsonyabb manőverező képességű, hazai gyártású Me-210 típus az áprilisi harcok során súlyos veszteségeket szenvedett, ekkor az intézet több pilótája, rádiós lövésze is életét vesztette.

Z0+14_01

RKI működése 1944 májusától

A Ferihegyet ért bombatámadások az azokból levont tanúságok következménye volt, hogy a Me-210-es típust vadászgépként való alkalmazását azonnal megszűntették. A gépeket áttelepítették Tápiószentmárton tábori repülőterére. A típust ezután csak a gyorsbombázói feladatok ellátására használták 101-es és a 102-es gyorsbombázó osztály kötelékében. Az RKI állományában lévő Me-210-es gépek 1944 októberében lettek hivatalosan a 102. gyorsbombázó osztály 3. százada.

ferihegy_44_aug-9

Ferihegyet július 2-án és augusztus 9-én is érte légitámadás, jobbára ismét a katonai területet ért..

A várható légitámadások miatt a Ferihegyen működő intézményeket 1944 nyár elejétől az ország különböző helyeire telepítették át, az RKI Várpalotára, majd Szentkirályszabadjára. A repülőteret és romos épületek ezután november elejéig az alkalmilag itt tartózkodó magyar illetve német alakulatok használták.

Az RKI a társ intézetekkel, a RKM-el és az RMI-vel együtt működve dolgozott Ferihegyen és már 1944 elején is az ország legnagyobb katonai repülési intézménye volt, de a távlati célok még további bővülést prognosztizáltak, melyek azonban már nem valósultak meg.

A háború előre haladtával az intézetek feladatai sokat változtak, többségükre már nem is volt szükség. Létszámuk csökkent és a korábbi szoros együttműködésük pedig meg is szűnt és az intézményrendszerük a háború végére fel is oszlott.

Repülő Kísérleti Műhely

Az RKM elődje a Regjü Kísérleti Üzem Székesfehérvár Sóstón működött és1943-ban költözött át a katonai részen felépülő műhelycsarnokba Marton Dezső mérnök őrnagy vezetésével. Feladataik közé tartoztak a repülőgépek különféle átalakítási munkái, egyes berendezések beépítése, különféle műszaki megoldások kikísérletezése, bevezetése valamint a magyar tervezésű kísérleti típusok gyártása is. Több kísérleti típuson dolgoztak, melyek a bombázások során megsemmisültek, így az X/H, kísérleti romboló és az X/G gyakorló gép is.

Repülő Műszaki Intézet

Az RMI 1943 végén a korábbi műegyetemi Aerotechnikai Intézetből alakult meg. A repülőgép tervező iroda vezetője Varga László műegyetemi tanár volt. Fő feladata volt katonai repülőgéptípusok tervezése. A bombázások miatt 1944. április végén Balatonújhelyre települtek és őszig itt működtek.

folytatás következik

 

Advertisements
Galéria | Kategória: Írások | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s