Monor és a repülés (4/7)

A monoriak amióta, több mint 60 éve rendszeres légforgalom van a település légterében hozzászoktak a repülőgépek látványához, zajához. Hogyan, miként alakult a településünk és a repülésünk kapcsolata az elmúlt egy évszázad alatt, ezzel kapcsolatban szeretném a teljesség igénye nélkül megosztani gondolataimat, emlékeimet, fotóimat a téma után érdeklődök számára együttműködve a MONORONLINE_vel

A rendszeres légiforgalom beindulása

A II. világháborút követő években a környékünkön csak a Ferihegyi repülőtér 1950. május-7-i átadását követően nőtt meg fokozatosan a repülőforgalom, az első években csak egyes belföldi járatok repülőgépei jártak erre, ilyen volt a debreceni. Az uralkodó északnyugati szélirány miatt már betonozott futópályára az év nagy részében Monor légteréből történtek a leszállások, de déli szél esetén viszont a felszálló repülőgépek repülték át a légteret, innen fordultak valamelyik légifolyosó irányába, mint pl. a pécsi belföldi járat, mely a felszállás után, mintegy 600 m-es magasságot elérve a légterünkből jobbra fordulva, emelkedve repült a célállomása felé.

Monori rádiónavigációs állomások

A Ferihegyi repülőtérre egyre több külföldi légitársaság, egyre több repülőgépe érkezett és a magyar légtérben átrepülő járatok száma is rohamosan nőtt. Ferihegyen az 1959-ben telepített ILS műszeres leszállító berendezések és az 1960-ban felszerelt bevezető fénysorának köszönhetően rosszabb látási viszonyok esetén és sötétedés után is fogadott már a repülőtér.

Általánosságban a korabeli léginavigáció NDB, DME, VOR alapon szerveződött. Monor határában a II. világháborúban eltervezett rádióállomás telepítési helyén 1951-ben egy 500 watt teljesítményű NDB nem irányított körsugárzó adót létesítettek a futópálya küszöbtől 15,3 km-es távolságra. A 288 kHz frekvencián működő rádióállomás jeleit már 110 km-es távolságból fogni lehetett. Egy másik irányadót, egy VOR adót is telepítettek 1963-ban,a pálya tengelyében az előzőtől kissé távolabb, Vasad irányába.

00_monori_vor_01       00_monori_vor_03      00_monori_vor_02

A légiforgalom az országok felett évtizedekig a töréspontokban elhelyezett irányadók segítségével kijelölt 10-20 km-es széles légifolyosókban zajlott. A repülőterek körüli, a légifolyosók alatti légterek a TMA-ak, amelyekben a repülőterekre leszálló és az onnan induló repülőgépek forgalma bonyolódik.

Településünk, régi nevén a Ferihegyi repülőtér TMA-jában helyezkedik el, annak is a déli részében. A Monor légterébe leszálló repülőgépek általában három keleti, délkeletI és nyugati irányból már mintegy 6-700 m magasan léptek be a rádiónavigációs és leszállító berendezéseinek, a légiforgalmi irányítás és a repülőtér megközelítésére vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával. A 312,5 fokos irányban lévő futópálya irányában haladó repülőgépek, műszeres leszállás esetén vette az 1959-ben telepített ILS jeleit és a 3 fokos siklószög tartásával jutnak a futópálya földet érési zónája fölé, majd betont fogva, leszálltak.

Monor légterét 1954-1969 között, nem egyidőben kilenc belföldi járat útvonala keresztezte. A Dunántúlra tartó járatoknak felszállás után a monori NDB-t 900 méteres magasságban kellett keresztezniük és tovább csak szovjet légiforgalmi irányítás által engedélyezett irányon és magasságon repülhettek tovább a kiskunlacházai, tököli katonai repülőtér közelsége miatt. Ez volt az oka, hogy pl. a Zalaegerszegre induló járatok olykor egy teljes kört is leírtak Monor felett, hogy elérjék a továbbrepülésükhöz szükséges magasságot, de a visszaérkező járatok esetében is láthatók voltak a település felett körözve süllyedő repülőgépek.

001_Po_2         003_Li_2

1982-ben átadásra került a Ferihegyi repülőtér bővítése során egy másik futópálya és ezután a régi a 31L/13R az új a 31R/13L nevet kapta. A leszállásokat általában északnyugati irányú szél esetén az újra, a felszállásokat pedig a régiről hajtották végre. Déli irányú szél esetén a leszállások Pest felöl a régi pályára történtek, a felszállások pedig az újról Monor irányába. Eddig a leszálló repülőgépek a település szélei felett haladtak, ezután ez megváltozott és a 31R-re végzett bevezetés az újnak a régitől 1,5 km-re való távolsága miatt a pályatengely a 4-es út és a vasútvonal közötti részre esett. Ezután a maiaknál még sokkal zajosabb repülőgépek már a település házai fölött fordultak, süllyedtek siklottak a repülőtér felé. A felszálló gépek már a település elérése előtt, a leszállókhoz képest nagyobb magasságban repülve jobbra vagy balra fordulva haladtak át a légtéren.

004_Il_14        008_Il_18

Repülőgéptípusok

A kezdeti csillagmotoros, légcsavaros repülőgépek mellett rövidesen megjelentek a turbólégcsavarosak, majd a tiszta sugárhajtású típusok. A lassú Li-2-esek, Il-14-esek után jöttek az Il-18, a Tu-104-es, a Comet, a Caravelle, a DC-8-as, a DC-9-es, Boeing 727-es.

005_Il_18          009_const

007_Il_18     010_Il-18

019_Tu-104     028_caravelle

030_Tu-114    013_Il-18-crop

Igazi szenzációt jelentettek a legmodernebb hangsebesség feletti utasszállítók megjelenése a légterünkben. 1972 szeptemberében a szovjet Tu-144-es és 1985-ben a francia-angol együttműködésbe készült Concorde. Napjaink légitársaságai az európai útvonalaikon jobbára a Boeing 737-es és az A320-as típuscsalád valamelyik változatát használják. A kisebb magán illetve üzleti gépek mellett a nagyok is egyre gyakrabban megfordultak. Elég sűrűn láthatók főleg ateherváltozatú B-747-es, An-124-es típusok. Mivel Budapest nem a tengerentúli járatok átszálló központja így a hosszútávú járatokon használt típusok, a Boeing 747 a Boeing 777-es vagy az Airbus 330-as, Airbus 340-es inkább, csak ritkán valamilyen kényszerűségből, esetleg különjárat során láthatók. Alkalmanként különféle kisebb nagyobb magán, üzleti, katonai típusok, munkarepülést végzők is megfigyelhetők a légterünkben.

035_B-727         025_Tu-134

028_Tu_144        029_Concorde

021_Tu-134         020_Tu-134

042_Tu-154         040_Tu-154

043_Dc-8          044_Il-62

OLYMPUS DIGITAL CAMERA          077_B767

090_B757        092_A320

OLYMPUS DIGITAL CAMERA          OLYMPUS DIGITAL CAMERA

070_F_70                OLYMPUS DIGITAL CAMERA

057_An-124          055_AN-22

056_Electra          095_B747

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A legutóbbi szenzációkat a világ legnagyobb teher szállítójának az An-225-nek és 2011 nyarán a legnagyobb utasszállítójának az Airbus A-380-nak a légtérben való megjelenése jelentette. Az A380-as a budapesti bemutatkozása során a 31R pályára szállt le a kora délutáni órákban és rövid itt tartózkodás után a Pest irányába felszálló gép egy iskolakört végrehajtva a 31L pályára végzett egy bevezetést délután 5 felé.

Monor légterében a fő szélirány esetében mindig néhány perccel előbb lehet az új típusokat, légitársaságokat megfigyelni, mint ahogy azok leszállnának a repülőtéren.

Reklámok
Galéria | Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s