Monor és a repülés (3/7)

A monoriak amióta, több mint 60 éve rendszeres légforgalom van a település légterében hozzászoktak a repülőgépek látványához, zajához. Hogyan, miként alakult a településünk és a repülésünk kapcsolata az elmúlt egy évszázad alatt, ezzel kapcsolatban szeretném a teljesség igénye nélkül megosztani gondolataimat, emlékeimet, fotóimat a téma után érdeklődök számára együttműködve a MONORONLINE_vel

A II. világháború alatti időszak

A Ferihegyi repülőtér használatbavétele után, gondolva a polgári és katonai forgalomra, egy várakozó légteret kívántak létrehozni Monor és Vasad település fölött, hogy a leszállási engedélyre várakozók itt, elkülönülve tudjanak tartózkodni. A légtér középpontját egy rádióállomás jelentette volna, melynek a tervezési munkái 1943-ban el is kezdődtek, de a háború előrehaladtával a rádióállomás nem épült fel. A háború után itt, rövidesen egy NDB állomás létesült. A katonai igények kielégítésére a HM 1944 januárjában egy helyiséget bérelt az Ország út 27-es szám alatti ingatlanon és ott egy rádióadó berendezést és antennát helyeztek el.

A szövetséges amerikai-angol légierő 1943 őszétől megkezdte az ország feletti légifelderítéseket. Magányos, nagymagasságban, 6-7000 m-en átrepülő fotófelderítő repülőgépeket jelentek meg és fotózták többek között a közlekedési csomópontokat, hidakat, vasútvonalakat, pályaudvarokat, a katonai szempontból figyelem bevehető gyárakat, üzemanyagraktárakat, repülőtereket. Valószínűleg ekkor jelentek meg az első kondenzcsíkok is a településünk felett, melyek később egyre gyakoribbak lettek. Az 1943. szeptember 30-án a Ferihegyi repülőtér első légifotózása során a déli irányba távozó gépet bizonyára Monorról is látták.

A magányos, fegyvertelen felderítőket, 1944 tavaszától már a halálos terhet cipelő bombázógépek követték. Az olykor százas kötelékben repülő négymotoros B-17-es, Flying Fortress és B-24-es Liberátorokat fürge vadászrepülőgépek kísérték, P-47-es Thunderbolt, kéttörzsű P-38-as Lighting vagy a P-51-es Musztáng típusok.

1944. áprilisában a légiháború elérte Budapestet és környékét. Április 3-án a székesfővárost, majd 13-án a Ferihegyi repülőteret bombázták. A robbanásokat Monorról is hallani is lehetett, de bizonyára a magasabb helyekről még a füstfelhőt is látták az itt élők. A következő Ferihegyet ért bombázások július 2-án és augusztus 9-én voltak. Ekkor ismét hallani lehetett a motorok dübörgését, majd a bombák robbanását és bizonyára látták is a sok száz repülőgépet. A háború ezen időszakban közvetlenül is elérte a településünket, mert a környékünkre, igaz kényszervetésből származva, de bombák hullottak. A támadó bombázógépeket kísérő nagyszámú vadászrepülőgépeket magyar és német vadászok támadták, több-kevesebb sikerrel. A településünk légterében légiharcok is lezajlottak, bár ezekről konkrét feljegyzések még nem kerültek elő.

A szövetségesek bombázásainak időszaka 1944 őszig tartott, majd a front átvonult a településünkön és a szovjet szárazföldi alakulatok rövidesen körülzárták Budapestet. A fővárosért folytatott harcok támogatására a szovjet légierő repülőcsapatai az Alföldön több kiépített és szükségrepülőteret használt. Ilyen volt a szarvasi, a kecskeméti repülőtér is, ahol vadász illetve csatarepülőgépek állomásoztak. A zavaró és futárrepüléseket lebonyolító Po-2-es típusú kétfedeles repülőgépeknek elég volt egy kisebb legelő is, mely nagy számban volt mindenfelé. A községi rangban lévő településünk vasútállomása a keletről jövő szovjet utánpótlás szempontjából fontos volt ezért a magyar és a német repülők többször is támadhatták azt. A korabeli repüléstörténeti írások szerint az egyik magyar gyorsbombázó alakulat Me-210-es repülőgépe bombatámadást is hajtott végre a vasútállomáson álló, utánpótlást szállító szerelvények ellen. Több bomba hullott a vasútállomásra, de mellé is. Talán ennek lehetett a következménye a vasútállomás Cegléd felé eső részének és néhány környékbeli háznak a romba dőlése. A bombázások egyik sokáig maradandó emléke volt a vasútállomás másik oldalán, a lapos részen még az 1980-as években is látható volt egy sokszor vízzel teli gödör. A mintegy 10 m átmérőjű, náddal benőtt, szabályos kör alakú gödör egy háborús bombatölcsér volt.

001   002003          004005          0066 008          010

009                                                  021

013          015011          012014          031 020                               016

Lockheed P-38             032

067       065042          OLYMPUS DIGITAL CAMERA

043          041SONY DSC    070

folytatás következik

Reklámok
Galéria | Kategória: Írások, Fotók, Repülőgép típusok | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s