165 éve született Otto Lilienthal a siklórepülés úttörője

                                            01. k

A német Otto Lilienthal a XIX. század végén, 1891-96 között, mindenkit megelőzve több mint kétezer sikeres siklórepülést végzett saját tervezésű és építésű szerkezeteivel. A katasztrófája miatt hirtelen megszakadt munkássága során olyan tapasztalatokat szerzett, az ember levegőbe emelkedése terén, mint előtte senki más. Életét adta, amiben hitt, a repülésért.

Sárkány elven alapuló repülés az 1800-as évek második felében

A levegőnél nehezebb szerkezetek az egyszerű papírsárkány repülésének elvén emelkednek a magasba. A múltban az elvvel tudományos szinten, elsősorban Franciaországban és Angliában többen is foglalkoztak és a modell kísérletek mellett életnagyságú gépeket is építettek

Otto Lilienthal ifjúsága, az első kísérletek

Otto Lilienthal 1848. május 23-án született a Porosz Királyság Anklam nevű városában, Berlintől északra, mintegy 200 km-re Gusztáv Lilienthal posztókereskedő nyolc gyermeke közül elsőként. A fiatal fiú 1856-1864 között végezte el általános iskolai tanulmányait helyben, majd öccsével, Gusztávval (Anklam, 1849. október 9 – Berlin, 1933. február 1.), a későbbi építésszel ámulva figyelték a madarak, a sirályok, a gólyák röptét. A két fiú 1862-ben lécekből, vékony deszkákból egy négy méteres fesztávú szárnyat készített, repülni szerettek volna a madarak módján, de eredményt nem értek el. A család anyagi helyzete folyamatosan romlott és már az Amerikába való kivándorlásuk is szóba jött, de ezt apjuk hirtelen halála meggátolta. Ottó 1864-1866 között, már Potsdamban, a helyi ipariskolában tanult, majd 1866-67-ben munkát vállalt a berlini Schwartzkopf cégnél, mely jó alapot adott a későbbi gépészmérnöki tanulmányaihoz.

A tudomány és a gyakorlat útján

A testvérek 1867-ben elkészítették fából, zsinórokból és libatollakból második repülőszerkezetüket, egy lábbal működtethető csapkodószárnyast. A szerkezetet egy gerendára felfüggesztve próbálták ki és annak működése közben meglepő módon 40 kp-os emelőerőt mértek. Ottó a felsőfokú tanulmányait 1867-től, a Berlinben frissen alapított műszaki akadémián folytatta és 1870-ben gépészmérnök lett. Lilienthal 1870-71-ben önkéntesként részt vett a porosz-francia háborúban, majd hazatérte után újult erővel vetette bele magát, a repülés kutatásába. Testvérével együtt: Tudatában voltak annak, hogy még nem rendelkeznek kellő elméleti és gyakorlati tudással, ilyet csak kitartó tanulással és kutatómunkával lehet megszerezni. 1871-1880 között gépészmérnökként dolgozott a berlini Weber műveknél, de közben 1872-től már Berlinben, a C. Hoppe cég tervező mérnöke is. 1873-ban testvérével együtt az 1866-ban létrejött Aeronautical Society of Great Britain, (Nagy Britanniai Léghajózási Társaság) tagjaivá váltak. 1874-től rendszeres kísérleteket folytattak mesterséges szárnyakkal, sárkányokkal, különféle szárnyprofilokkal, a síkfelülettől az „S” alakún át az íveltekig. Igyekeztek a levegőben mozgó tárgyakkal kapcsolatos törvényszerűségekre rájönni. Méréseiket egy iskola tornatermében végezték egy saját maguk tervezte, építette, körbeforgó szerkezettel, mellyel mérni tudták a profilok emelő erejét, ellenállását. A mérések során rájöttek arra, hogy az ívelt, de különösen a belépőélénél vastagabb profilok, melyek a madarak szárnyaihoz hasonlítottak, sokkal kedvezőbb értékeket produkáltak, mint bármilyen más. Egyébként az ilyenek előnyeiről, előttük már mások is meggyőződtek.

Image2                         03. kp

Úgy érezték, hogy már kellő ismeretekkel vértezték fel magukat ahhoz, hogy nekifoghassanak a szabadban végzett kísérletekhez és madár alakú sárkányokat készítettek, eregettek is a charlottenburgi síkságon az ott dolgozó földművesek nagy ámulatára. A sikeres repülések meggyőzték őket arról, hogy nem szükséges a modellek szárnyait madarak módjára mozgatni, hanem azokat ügyesen kormányozva is lehet velük vitorlázó repülést folytatni. A testvérek életében ezután a repülés évekig a háttérbe szorult. Ottó 1877-ben egy bányagépét szabadalmaztatta, mely a 24 szabadalmából az első volt. 1878-ban megnősült, elvette egy bányász lányát, Ágnes Fichert és 1879-ben megszületett a négy gyermeke közül az első, a kis Ottó. Ekkor találta fel öccsével együtt, azt az elemekből álló játékszert, ami később „Anker-Steinbaukasten”-nek neveztek. Az elemekből, az építőkockához hasonló elvek szerint a gyermekek saját elképzeléseik alapján tudtak különféle házakat építeni.

                 Lilienthal_factory

21

1881-ben, Berlinben megalapította saját cégét, ahol gőzgépekkel és vízmelegítőkkel foglalkozott. 1886-ban tagja lett a berlini Deutcher Verien zur Förderung der Luftschiffart-nak, a német léghajózást elősegítő társaságnak. Ottó Lilienthal, mint munkaadó, gyáros 1890-ben kidolgozta a saját cégénél keletkezett profit 25%-os szétosztását a munkásai között, mely párját ritkító gyakorlat volt az akkori időkben és még napjainkban is fegyelemre méltó kezdeményezésnek minősül.

Der Vogelflug als Grundlage der Fliegerkunst

        04. k

Ottó Lilienthal 1889-ban közzé tette, öccsével együtt alkotott könyvét, mely főművének is tekinthető, a „Der Vogelflug als Grundlage der Fliegerkunst”-ot, „A madár röpte, mint a repülés művészetének alapjai” címűt. Ennek, a címével ellentétben nem az volt a fő erénye, hogy a madarak repülését ismertette, hanem vezérfonalat adott az emberi repülés megvalósításához, annak ellenére, hogy Lilienthal gyakorlati repülései csak évekkel később kezdődtek. A könyvben táblázatok, illusztrációk is találhatók és több fontos gondolat mellett kiemelik az ívelt szárny előnyeit és harminc pontból álló programot adott a repülőgépek szerkesztésére és kipróbálására. A könyvet 1911-ben fordították angolra, „Birdflight the basis of aviation” címmel.

Image4          05. k

Az első sikeres siklás

    08. k

A két testvér évekkel ezelőtt elkezdett munkája kezdett beérni és a különféle méretű modellekkel végzett kísérletek után elkészítették azt a szerkezetet, mellyel szerintük már ők is a levegőbe emelkedhetnek. Az első kísérletre Gusztáv vállalkozott 1891 tavaszán, de a szél, még a földön belekapaszkodott a gépbe és összetörte. Gusztáv ezzel örökre be is fejezte a repülőkísérletező pályafutását. Ezután Ottó a lépéstől az ugrásig, az ugrástól a repülésig elvet követte, mely sikeresnek is bizonyult. Először meg kellett tanulnia az egyensúlyozást, mivel a gépét már közepes erősségű szélben is csak nagy nehézség árán tudta vízszintesben tartani. Először saját kertjében egy kis rámpával ellátott emelvényt épített és a gépével, nekifutás után, erről leugorva kezdte gyakorolni az egyensúlyozást. Az emelvényt magasítva egyre jobb eredményt ért el és már 2 m-ről 6-7 m-es távolságra is siklott. Volt olyan nap, hogy fáradságot nem kímélve 60-70 ugrást is elvégzett. A kellő biztonság elérése után, 1891 szeptemberében kimerészkedett Potsdam közelébe, ahol a Derwitz melletti dombokat találta alkalmasnak a kísérleteihez. Rövidesen, a lankás dombról lefutva, néhány méter magasságban már 15 méteres távolságot is meg tudott tenni a levegőben. Ezt az eseményt tekinti a repüléstörténet Lilienthal első sikeres siklórepülésének és ettől számítjuk a sárkányrendszerű repülés kezdetét.

Sikerek útján

                  13.k

Lilienthal teljesítménye egyre javult és a számtalan 25 m feletti siklásaival bizonyította, hogy ezek már nem egyediek, véletlenszerűen jól sikerültek, hanem olyanok, melyeket bármikor, tetszés szerint, egyforma biztonsággal be tudott mutatni. 1892-ben új repülőgépet épített, melyet a berlini Volkstheater-ben bemutatva, élénk érdeklődés mellett népszerűsítette munkáját és a közeli Südendén folytatta kísérleteit. 1893-ban felépítette „repülő állomását” otthona, a mai Berlin egyik kerületében, Lichterfeldében. A 15 m magas, mesterséges dombról, bármilyen irányban fordulva tudott a széllel szemben siklani. A domb tetején, egy deszka építményben tárolta gépeit. A felváltva két gépet is használó, a repülésbe egyre jobban belejövő Lilienthal rövidesen egy másik, a gyarapodó tudásához megfelelő terepet választott Stölln/Rhinowban, Neustadt/Dosse közelében. A kopár síkságból kiemelkedő dombok némelyike a 70 m-es magasságot is elérte és kitűnő terepül szolgált a siklórepülésnek. Lilienthal a dombtetőről indulva egyre távolabb ért földet, kedvező esetben akár 240 m-es távolságot is meg tudott tenni a levegőben. A következő években további siklógépeket épített. Szeretett volna még messzebbre is repülni és ehhez elkészített egy csapkodó szárnyú sárkány is, melynek mozgatására egy saját konstrukciójú, széndioxid gázzal meghajtott motort gyártott, de végül is nem használta. Kísérletezett zsinórokkal mozgatható, a madarak evezőtollaihoz hasonló kialakítású szárnyvégekkel ellátott siklógépekkel is a hossztengely körüli stabilitás javítása érdekében. Ez a fajta kormányzási módszer a későbbi csűrőkormány elődje volt. Az egy fedeles gépekkel szerzett tapasztalatok után 1895-ben áttért a kétfedelűekre. Ennek az volt az oka, hogy a kétfedelűek, azonos szárnyfelület mellett kisebb fesztávval rendelkeztek és biztonságosabban tudott velük siklani már erősebb szélben is. Lilienthal feljegyzéseiben az alábbiakat lehet olvasni: „Már 6-7 m/s-es szélben a 18 m2-es vitorlázófelület csaknem vízszintesen visz le a dombtetőről, anélkül hogy előzőleg széllel szemben nekifutnék. Ha pedig erősebb szél fúj, akkor egyszerűen hagyom, hogy felemeljen a hegycsúcsról és vitorlázom lassan szemben a széllel. Előfordul, hogy olyan pontig jutok, amely a kiindulási helyemnél lényegesen magasabban fekszik”. Lilienthal 1896-ban már 10 m/s-os, 36 km/órás szélsebesség esetén is tudott biztonságosan repülni és a súlypontáthelyezéses kormányzása révén már fordulni is tudott. A repülései során felhasználta a lejtők mentén felfelé áramló légáramlatot és ezzel tudtán kívül kipróbálta és alkalmazta a később lejtővitorlázásnak nevezett repülési módszert is. „A tanulás minden fáradalmáért bőkezűen jutalmaz ez a lendületes mozgás”.

09. k

Balesetek

Lilienthal tisztában volt a repülés veszélyességével, igyekezett annak mértékét csökkenteni. A gépeit úgy építette, hogy az, valamilyen módon védje a pilótáját. A sárkányainak elején egy biztonsági ütközőt is alkalmazott, mely a leszállás utáni orra bukás esetén felfogta annak erejét. Gépeit, a váz közepén lévő nyíláson bebújva rudakba kapaszkodva hordozta. A gépeinek kialakítása lehetővé tette, hogy a levegőben nagyobb baj esetén a vázat elengedve, lefelé, abból ki tudott csusszanni. Ilyen többször is előfordult vele, de az eseteket általában kisebb zúzódásokkal mindig megúszta, köszönhetően vastag talpú cipőinek és párnázott térvédőinek, de a szerencséjének is. A számos kísérlete során az első komolyabb balesetet 1894-ben, egy nagy íveltségű szárnnyal végzett repülése során szenvedte el. A repülése során a szerkezet túlságosan hátsó súlyponti helyzetbe került, melynek következtében erősen bedőlt, majd a hátára fordult és alig 20 m-magaságból a földre zuhant. Szerencsére Lilienthal kisebb csukló és fejsérüléssel megúszta az esetet, aki ezen időben már Stölln közelében, a Gollenberg nevű dombon repült, de gépe összetört. Lilienthal végzetessé váló utolsó repülése során, 1896. augusztus 9-én szintén itt repült a normál siklógépével és valószínűleg egy hirtelen széllökés következtében, melyet már nem tudott kellően korrigálni a sebességét elvesztő, áteső gépével,mintegy 20 m magasról lezuhant. Az esemény során Lilienthal súlyos gerincsérülést szenvedett, melybe másnap, 10-én Berlinben bele is halt.

30. k

Lilienthal siklógépei

A Lilienthal testvérek első modelljeiről nem maradtak fenn fotók, csak a rajzok alapján rekonstruálhatók. Ezek különböző fesztávúak voltak a 4,25 m-től 11 m-ig terjedően és a szárnyfelületük 2,6 m2 és 10 m2 között változtak. Egy 8 m fesztávú „Sirály” nevű 1:5-ös méretarányú, után épített változata, napjainkban Anklam a város múzeumában látható. Az első repülőképes gépük, a Derwitzer Glider 1891-ben épült, mely a világon az első, embert szállító siklógép volt.

Típus –

Év

Fesztáv

(m)

Felület

(m2)

Szárny szélesség

(m)

Derwitzer Glider 1891

7,6-5,4

10-ről 7,8

2

Südende glider

1892

9,44

14,678

2,5

Maihöhe Rhinov Glider 1893 „normalapparat” szabadalmaztatva

6,7

14

2,5

Small Wing Flappin Machine 1893-96

5, 5 kg-os CO2-es motorral és 10 kg CO2-vel

6,7

12

2,5

Normal Glider 1894-től

6,7-6,8

13-13,5

2,4-2,5

Stormflügel Modell 1894

6,1

9,6

2

Vorflügelapparat 1895

8,8

18,9

2,98

Small biplane 1895

6/5,2

9,66/9,75

2,1/2,11

Big biplane 1895

6,58/6,3

13,56/10,4

2,3/2,3

Big Wing flapping machine 1896

8,5

17,46

2,5

12.k

Lilienthal tudományos és gyakorlati munkássága

Lilienthal már kiskora óta kitűntető figyelmet szentelt a madarak repülésének. Később már igyekezett megismerni a hasonló „cipőben” járó embereinek tudósainak, aviatikusainak munkáit, tapasztalatait. Tudományos alapossággal szemlélte a madarak szárnyfelépítését, röptét, mert a siklórepülését a madarak vitorlázórepülésének mintájára kívánta megvalósítani. Számításokat végzett, modellezte a szárnyakat, vizsgálta, mérte a különféle mesterséges szárnyprofilok emelő erejét. Lilienthal szerkezetei leginkább a mai sárkányrepülők „gyalog” sárkányáihoz hasonlíthatók. A szerkezeteit nem építhette túlságosan nehézre, hisz azt egy normál képességű felnőtt embernek kellett tartania, hordoznia. Szerkezetei lécekből, vászonból, fűzfavesszőből készültek, huzalmerevítéssel úgy, hogy a könnyebb szállítás érdekében össze lehetett csukni, mint egy legyezőt. Lilienthal 1891-96 közötti repülései, összességében 5 órát tett ki és azokat nézők sokasága tekintett meg, valamint több fényképész számos fotón is megörökítette azokat, melyből eddig 137 db-ot ismer a repüléstörténet írás. Lilienthal életében 24 szabadalmat dolgozott ki, ebből azonban csak négy volt repüléssel kapcsolatos. A repülőgép szabadalma Németországban „Flugapparat” néven és a Deutsches Reichspatent Nr. 77916 (77) számon szerepelt. A szabadalmat 1893. szeptember 3-án kapta meg. A leírásában szerepelt, hogy a fából és vászonból készült szerkezet egy kiterjesztett szárnyú, felszállásra kész madarat idéz. A két szárnyat két rúddal kötötték össze. Az ember, a repülő a két szárny között lóg. A német szabadalmat angol és amerikai követte 1894 és 95-ben.

Lilienthal munkásságának hatása az egyetemes repülésre

A repülés német úttörőjének jelentősége nem is annyira valamilyen újszerű elmélet megteremtésében állt, hanem abban, hogy a meglévő ismereteket a gyakorlatba ültette át és kidolgozta a repülés tudományának észszerű elsajátítási módját. A híres kísérletező elméleti, de főleg gyakorlati tapasztalatai számos korabeli és későbbi aviatikus életében meghatározó volt. A már egyre szélesebb körben ismert kísérletező számos országban élő tudóssal, érdeklődővel levelezett, így az amerikai Octave Chanutteval, az angol Percy Sincair Pilcherrel, a francia Ferberrel. 1895-ben meglátogatta az amerikai S. P Langley Washingtonból a Smithsonian Institution-tól, valamint az orosz Zsukovszkíj, a későbbi híres aerodinamikus szakértő Moszkvából. A Wright testvérek Lilenthal sikeres kísérleteinek hatására fordultak a repülés felé és használták fel saját munkájukhoz azokat a számításokat, melyeket még Lilienthal végzett az egyes szárnyprofilok felhajtóerejének mérése során. A kívülállók, Lilienthal egyik igen szimpatikus jellembeli vonásának azt tartották, kortársainak többségével ellentétben, hogy nem titkolt el semmit a módszeréről és számos cikket írt a repüléseiről. Amikor megkérdezték, hogy miért hozza nyilvánosságra tapasztalatait, így válaszolt: ”Mindent egymagam nem találhatok fel, S ezért inkább segítőtársakat keresek, hogy minél gyorsabban előrejuthassunk a repülésben”. Követőre azonban hazájában nem akadt, de külföldön többen is igyekeztek a siklórepülés fortélyaival megismerkedni. Lilienthal volt az első a világon, aki repülőgépet, siklógépet mások számára is gyártott, értékesített. 1894-ben az ővé volt az első „repülőgépgyár” a világon. Eredeti Lilienthal konstrukció került több országba, többek között az Amerikai Egyesült Államokba, Angliába és Oroszországba is. A washingtoni The National Space and Air Museumban jelenleg is megtekinthető egy eredeti 11-es számú Lilienthal standard modell mely 13 m2 szárnyfelülettel rendelkezik. A bécsi Technikai Múzeumban egy nagy üveg vitrin alatt, mint egy nagy kiterjesztett szárnyú madár is látható egy eredeti Lilienthal siklógép, melyet az 1900-as évek elején Igo Etrich akkor, már mint repülőgéptervező vásárolt meg Berlinben.

                     lilienthal

A közelmúltban megépítették a Lilienthal egyik életnagyságú siklógépét, mellyel gyakorlott sárkányrepülők próbáltak meg repülni, kevés sikerrel. Az építésről és a repülési kísérletekről az egyik népszerű ismeretterjesztő tv csatorna filmet is készített.

Lilienthal magyar kapcsolata

          19.k

A magyar Martin Lajos, a „Lebegő kerék” feltalálója az egyre híresebbé váló német kísérletezővel, Ottó Lilienthallal, az eddigi ismereteink szerint öt levelet is váltott közös álmukról, az emberi repülésről.

Lilienhal emléke

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az első sikeres repülő ember, Ottó Lilienthal emlékét szerte a világon ápolják, természetesen a legjobban, Németországban. Berlinben, az egykori kísérleteinek színhelyén egy dombon álló kör alakú emlékmű őrzi emlékét az utókor számára. Szülővárosában Anklamban, 1927-ben alapították az Otto Lilienthal Múzeumot, ahol írások, fényképek tárgyi emlékek sorozatán lehet a híres aviatikus életét megismerni.

A repüléstörténet írók az angol Cayley-t tekintik a repülés „nagyapjának”, Otto Lilenthalt, munkássága révén pedig a repülés „nagybátyja” címet érdemelte ki. Lilienthalnak két híressé vált mondását ismerjük. Az egyik: „Feltalálni egy repülőgépet, semmiség, építeni egyet, semmiség, de repülni minden”. Utolsó, halála előtti mondata állítólag az volt, hogy „Áldozatokat kell hozni”.

Reklámok
Galéria | Kategória: Évfordulók, Írások, Személyek | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s