90 éve alakult meg az AEROEXPRESS RT. (2/2)

Menetrendszerű repülések

1923 nyarán a társaságok sürgetésére légiforgalmi tárgyalások kezdődtek Ausztriával és ennek következményeképpen az ML Rt. június 31-el megkezdhette a menetrendszerű Budapest-Bécs járat repülését. Viszonossági alapon az osztrák Österreichische Luftverkehr A.G., az ÖLAG volt jogosult a Budapest-Bécs járatra. A májusban alakult cégnek azonban nem volt elég gépe a járat fenntartására, ezért megállapodott, a kormánnyal egyetértésben az AEROEXPRESS-szel, hogy helyette repülje a vonalat a megbízásuk alapján. Ekkor történt az, hogy a két főváros között csak magyar gépek közlekedtek. A ML Rt. szárazföldi Fokker F-III-as típusa mellett az AEROEXPRESS vízi gépei a Duna vonala fölött repültek és Bécs szívébe, Reichsbrückére és ott szálltak le. A megindult menetrendszerű külföldi járatok mellett beindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is. Az első járat Budapestről Siófokra indult június 29-én. A tó fölötti körrepülések Siófokról felszállva Almádi-Füred-Keszthely-Földvár érintésével Siófokon fejeződött be.

08   10

Az AEROEPRESS Rt. üzletpolitikája

A légitársaság fő célja nem az alkalmi, taxi és sétarepülések voltak, hanem a külföldi járatok lebonyolítása lett volna. A trianoni békeszerződést azonban nem követték a környező államokkal való megegyezések, melyekben bíztak a társaság vezetői, amik alapvetően befolyásolták a működést. Az egyetlen menetrendszerű járat fenntartását is csak időlegesnek tekintették, mivel tudták, hogy ha az ÖLAG-nak elég gépe lesz, akkor visszaveszi a járat üzemeltetését. Lépéseket tett a külföldi légiforgalomba való bekapcsolódáshoz a Transeuropai Unió tagvállalataként. A hét légitársaság által 1923 novemberében megalakult társulás egyeztette a tagok járatait és szorgalmazta a gépek jobb kihasználtságát.

Ennek keretében az AEROEXPRESS az unió által tervezett London-Konstantinápoly útvonal megnyitása előtt Újváry László pilótával és Stojka János szerelővel 1924. januárjában sikeres próbautat tett egy szárazföldi F-13-as géppel a Budapest-Konstantinápoly-Angora-Budapest útvonalon. Ilyen messzire magyar gép még soha sem repült. A téli hónapokban a lehetőségek szerint is repültek. A menetrendi adatok szerint, vasárnap kivételével a 8 óra 30-kor Budapestről induló gép 10 óra 10 perckor érkezett Bécsbe és vissza 11-kor indult. A hideg ellen meleg szőrme lábzsákokat biztosítottak az utasok részére. A pilóta sokkal kellemetlenebb helyzetben volt, mert nyitott, kis szélvédővel ellátott fülkében ült. Az április 11-i, tavaszi járatindítás után a légitársaság már feltüntette a Transeurópai Unióbeli tagságát.

11  20

Üzleti tevékenység

1923-ban alkalmi repülések során 24 felszállással 109 utast szállítottak, de a sétarepülés során 368 felszállással is 1228 utas csodálhatta meg levegőből főleg Budapest panorámáját. Az üzleti tevékenységüket reklám-röpcédulák szórásával is bővítették és ez is új volt a magyar polgári repülés történetében. 1925-ben jogot kapott fővárosi újságok vidéki városokba szállításra. Egyébként a bécsi járaton utasok mellett már a kezdetektől fogva árut, postát is szállítottak. Az első újságos járat május 25-én indult két pilótája Újváry László, a későbbi nagytapasztalatú Air France pilóta és Endresz György volt. A Budapestről induló járat Hatvan-Gyöngyös Eger-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza-Püspökladány-Karcag-Budapest útvonalon repült. A gép csak Miskolcon szállt le, a többi település kijelölt része felett pedig alacsonyan, 10-15 m magasságból dobták le a küldeményeket. Az egyetlen vonalon 90% fölötti menetrendszerűséggel repült, jobban, mint az ML Rt és az első hazánkba járatot indított külföldi légitársaság a Franco Roumain. 1925-ben már egy délelőtti és egy délutáni járatot teljesített Budapest és Bécs között. Az állami támogatást a repült kilométerek alapján kapták, de többször is csak késve. Az első éves közgyűlést 1924. október 5-én tartották meg az 1923-as évről. A következőkben 1935-ig évenként voltak közgyűlések annak ellenére, hogy csak 1927-ig folytatott konkrét légiforgalmi tevékenységet, de 1926-ban már csak szerény bevételt és több mint 60 ezer pengős veszteséget tudtak elkönyvelni.

Menetrendszerű repülés

1923

1924

1925

Utak száma (db)

134

430

650

Utas szám (fő)

306

1393

2145

Teherszállítás (kg)

558

7319

9850

Átlag utas szám (fő)

2,28

3,2

3,3

Viteldíj bevételek (ezer korona)

593,7

33100,3

43301,2

Állam kincstár szubvenciója (ezer korona)

5738,2

25900

34631,4

Veszteség

7169,5 (ezer korona)

5807,3 (ezer korona

17733

pengő

A vállalat felbomlása

A 20-as évek végének gazdasági folyamatai és az elmaradó állami támogatás nehéz helyzetbe hozta a vállalatot. Az ÖLAG 1925. június 20-tól visszavette a Bécs-Budapest járatot. Az AEROEXPRESS saját vonalengedély híján, hiába voltak járatengedélyei nem tudott külföldre repülni a kormány által vállalt, de a politikai helyzet miatt meg nem kötött légügyi egyezmények hiányában. A belföldi alkalmi repülések nem voltak gazdaságosak. A Transzeuropa Unión belüli járatot is csak rövid ideig tudta teljesíteni, mert az Unió rövidesen felbomlott. A magyar kormány terveket készített az AEROEXPRESS és az ML Rt. összevonásáról, mert már csak egy vállalatot kívánt támogatni. A cég vagyona évről évre csökkent. 1927 január 1-jétől bevezették a pengőt és a vállalat részvényeinek alaptőkéjét, a 4:1-es összevonás után 2500 db, egyenként 30 pengő értékű részvény képezte. A légitársaság utolsó működési éve az 1926-os év volt, de májusában már csak néhány alkalmazottja volt. Ebben az évben a főrészvényes Junkers művek fokozatosan kivonta az általa apportként behozott gépeit a társaságból és 1927-re teljesen gép nélkül maradt. Az alkalmazottak többségét elbocsátották, nagy részét átvette a ML Rt. de többen külföldi légitársaságoknál dolgoztak tovább és ezután már csak névleg maradt fenn. Jankovich-Besán Endre 1932 végén írt beadványát, melyben az őt ért hátrányok miatt 642 ezer pengős kártérítést kért, a kormány elutasította. 1935-ben Hugó Junkers elhalálozott és az örökösök nem kívánták az évek óta gazdasági tevékenységet végző cég fenntartását. A jogi huzavonák után a cégbíróság 1937. január 5-én hivatalosan törölte az AEROEXPRESS Rt.-t a vállalatok jegyzékéből.

05  12

 19

14  17

A társaság a rövid ideig tartó repülései során egy újfajta típust, mégpedig a világszínvonalú tisztafém építésűt használt, mely messze előremutatott a koránál. Olyan később híressé váló, nagytapasztalatú pilótákat, műszakiakat alkalmazott, akik sokáig dolgoztak a magyar repülés szolgálatában. A légitársaság tevékenységét ma már emléktábla őrzi a Szabadság híd budai hídfőjénél.

Advertisements
Galéria | Kategória: Évfordulók, Írások, Repülőgép típusok | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.