90 éve alakult meg az AEROEXPRESS RT. (1/2)

A harmadik magyar légitársaság, mely az akkori idők legkorszerűbb, fémből készült repülőgépét üzemeltette, rövid pályafutása alatt a magyar repülés történetének számos elsőségét mondhatta magáénak.

Előzmények

A trianoni békeszerződés tiltó korlátozásai a magyar repülésben súlyos helyzetet teremtettek. A repülési és repülőgép építési tilalom gazdasági következményei sokáig érezhetőek voltak. Az antant országok terjeszkedő légitársaságai Délre és Dél-keletre tervezett járatai az országot aföldrajzi adottságok miatt nem kerülhették el. Szükséges volt a tiltó rendelkezéseket enyhíteni és helyettük, egyes esetekben szigorú korlátozásokat fenntartani. Az ezeket ellenőrző Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság csak 1927-ben hagyta el hazánkat.

Megalakul az AEROEXPRESS Rt.

1922. tavaszán a magyar kormány már tárgyalásokat folytatott a légiforgalom megszervezéséről és a minisztertanács két légitársaság megalapítására adott elvi engedélyt, melyeket pénzügyileg is támogatni kívánt. Az egyik társaság a Magyar Légiforgalmi Rt. volt, mely 1922. november 19-én tartotta alakuló közgyűlést. A kereskedelmi miniszter egy másik légitársaság létjogosultságát a ML Rt. a monopolhelyzetének a megszüntetésével indokolta. Jankovich-Besán Endre gróf, földbirtokos, parlamenti képviselő augusztus 10-én a kormánytól több légvonalra kért engedélyt és kizárólagossági jogot. Ilyen volt a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb, a Budapest-Prága és a Budapest-Bukarest, melyet november 20-án meg is kapott. Az engedélyokiratban a kormány részéről biztosították, hogy a járatnyitás napjától öt évig kizárólagossági jogot élvez, Budapesten díjtalan repülőtér és hangárhasználatot, valamint az üzemének fenntartásához, épületeinek építéséhez díjtalan telekhasználatot. Államsegélyt kap az 1923-as és az 1924-es üzleti évre. Biztosítja a külföldi járatnyitásokhoz a környező államokkal a légügyi egyezmények megkötését. Ez az utolsó pont a későbbiekben nagy jelentőséggel bírt a megalakult légitársaság életében. Az engedélyt megszerző kötelezte magát, hogy a légijáratokat évi 280 napos üzemben végzi az engedélyezett vonalakon, melynek nem teljesítése esetén az engedély kártérítés nélkül visszavonható. Vállalja a postaszállítást bárhonnan, bárhová, melynek feltétele azonban az önköltség megtérülése. A viteldíjai nem lehetnek magasabbak, mint az expresszvonat első osztályú jegyének kétszerese. Alkalmazottai közül a repülőgépek személyzete – kivételes esetektől eltekintve – és a vezető tisztségviselőinek 2/3-a csak magyar állampolgár lehet. Az engedélyokiratot csak befolyásos személy kaphatta meg, de az üzem létesítéséhez a tőkét neki kellett megszereznie. Ezt pedig csak részvénytársasági alapon lehetett megtenni. Jankovich az engedélyokiratot megfelelő ellenérték formájában átadta az alakuló légitársaságnak, mely a különböző tőkéscsoportokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen jött létre. Az AEROEXPRESS Rt. alakuló közgyűlésre 1923. január 8-án került sor. A részvényesek 10 ezer darab egyenként 16 ezer koronás részvényt vásároltak az alábbi megoszlásban: 4900 db-ot a Junkers Flugzeugwerke A.G., mely ennek ellenében a légitársaság részére a gépeket biztosította, Jankovich-Besán Endre 3850 db-ot, Guthely Kálmán 625 db-ot, Maier József, Bauer Jenő, Dr. Kayos László egyenként 185 db-ot és Hahn Aladár pedig 70 db-ot jegyzett. Ezzel a társaság alaptőkéje 160 millió korona lett. Január 10-én kérvényezték a cégbírósági bejegyzést, mely februárban meg is történt. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot is. A társaság első pilótái között ott találjuk Maier Józsefet, Endresz Györgyöt a későbbi óceánrepülőt, Újváry Lászlót, Grosschmid Istvánt, akik 1938-tól játszottak fontos szerepet a tisztán polgári alapokra helyezett MALERT történetében. Szerelőik: Dedek Ferenc, Stojka János Mérei Zoltán és Hers Gábor között ott volt Bánhidi Antal is a magyar repülés nagy alakja.

00

A repülőgépek

A repülőgépeket a társaságban 49%-os részesedését birtokló Junkers művek biztosította, melyet érdekelt a hazánkon átvezető útvonalak adta előnyős helyzet. Újszerű volt az a megoldás, hogy a cég az általa gyártott gépeket nemcsak eladta, hanem azok bevitelével a légitársaságokba, fontos szerepet játszott. Ezzel lehetővé tette, hogy a kisebb tőkével rendelkezők is korszerű gépekhez juthattak, amik a gyártónak jelentős megrendeléseket hoztak. Ezzel a megoldással több országban a Junkers művek fő részvényesként volt jelen. A légitársaság hivatalosan még meg sem alakult, amikor 1922. december 22-én már meg is érkezett az első gépe. A Junkers F-13W vízigép a Duna Gellért tér előtti szakaszára szállt le, Zimmerman pilótával, aki korábban a király puccs idején is járt az országban szintén F-13-as géppel, mely ma a Közlekedési Múzeumban látható. A társaság összesen 6 gépet üzemeltetett, melyek vízi és szárazföldi üzemeltetésre egyaránt alkalmasak voltak rövid átalakítás után. A Gellért téri hidroplán állomásról és Mátyásföldről is indulhattak az igények szerint. A tiszta fémből készült 5 utast szállító gépek a legmodernebbek voltak a világon. A légitársaság megalakulása után a többi öt gép is megjött.

Típus F-13W

Magyar lajstromjel

H-MACA

H-MACB

H-MACC

H-MADD

H-MACE

H-MACF

Gyári szám

632

623

630

638

642

640

01  02

Üzemeltetés kezdete

Magyarország és a szomszédos országok feszült és rendezetlen politikai helyzetéből kifolyólag egyenlőre kilátástalannak látszott az engedélyokiratban biztosított külföldi vonalak megnyitása, légügyi egyezmények hiányában. Ezért a minisztertanács kiterjesztette a társaság vonalengedélyét a Duna magyarországi szakaszára és Balatonra, valamint hozzájárult az alkalmi és a sétarepülésekhez is. Rövidesen megindultak a sétarepülések a másik légitársasággal karöltve és ezt reklámtevékenységgel párosítva igyekeztek a nagyközönséget a repülés számára megnyerni. A korabeli újságok tudósításai szerint a Duna part feketéllett a kíváncsiskodóktól, amikor az ezüst madarak fel és leszálltak, az akkor Ferenc József, ma Szabadság híd előtti Duna szakaszra. A 15-20 perces repülés során a gépek átrepültek a Szabadsághegy, a Rózsadomb felett és Rákost, Soroksárt érintve szálltak le a vízre. Az 5 ezer koronás jegyet a helyszínen vásárolhatták meg az érdeklődők. A sétarepüléseket egy baleset árnyékolta be, mely május 6-án történt. A H-MACC-ot Bárczay István vezette Schimek Károly szerelővel a fedélzetén. Az utasuk Mandl Samu régiségkereskedő és családja volt, összesen 4-en ültek az utastérben. A gép felszállás után a Csepel szigetnél forduló közben elvesztette a sebességét és álló motorral lezuhant. A régiségkereskedő életét vesztette, a többiek könnyebb sérüléseket szenvedtek. Ez volt a magyar repülés első és az AEROEXPRESS egyetlen halálos balesete, mely közforgalmú repülés során következett be. A légitársaság gépén hagyta el először az országot utas légi úton, amikor május elején Mikes János megyéspüspököt Udinébe, a pápához szállították, majd vissza. A szárazföldi üzemeltetésre átalakított H-MACE-t Maier József, a társaság egyik igazgatója vezette.

03    06

folytatás következik

Reklámok
Galéria | Kategória: Évfordulók, Írások, Repülőgép típusok | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s