90 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Légiforgalmi Rt. (1/2)

A Magyar Légiforgalmi Rt. húsz éven keresztül meghatározó szerepet játszott a magyar légiforgalomban. Létrejötte, fejlődése, megszűnése magán viselte a magyar repülés sajátosságait és túlmutatott az országunk határain is.

A kezdetek

Az I. világháború végén 1918-ban széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia. A világégésből vesztesként kikerülő országoknak, így Magyarországnak is jelentős megszorító és tiltó rendelkezésekkel kellett szembenézniük gazdasági, de főképpen katonai vonalon, melyek hamar körvonalazódtak. Ennek hatására különféle rejtő, fedőszervezetek felállításával, a polgári repülés hátterében kívánták a katonait működtetni. A Kereskedelmi Minisztérium hatáskörében 1920 januárjában megalakult a II. Légiforgalmi Szakosztály és rövidesen megalakult a MAEFORT, mely az első magyar légitársaság volt és ennek a főleg postaszállítást végző vállalat árnyékában kívánták megoldani.

Az 1920. június 4-én megkötött és 1921. július 26-án ratifikált Trianoni békeszerződés azonban teljes repülési és repülőgép építési tilalmat rendelt el. Elsősorban a végrehajtás nehézségei miatt a csak félévre tervezett intézkedést azonban, többször is meghosszabbították és az egészen 1922 végéig volt érvényben. 1921. augusztus 6-án érkezett az országba a francia Barres ezredes vezetésével az angol, olasz és japán tisztekből álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság, melynek felügyeletével végezték az ország területén fellelhető repülőgépek, motorok felkutatását, begyűjtését.

Szétfűrészeltették a sárkányokat, a légcsavarokat, szétverették a motorokat, megszüntették a repülőgépgyárak és minden repüléssel kapcsolódó intézmény működését. A tiltó rendelkezés szigorú alkalmazása miatt, 1921. december 8-án a MAEFORT-ot is fel kellett oszlatni. Az egyéni és az állami erőfeszítések ellenére a háború után megmaradt repülőgéppark teljesen megsemmisült és az évek alatt kialakult gyártókapacitás megszűnt. A repülésből élő szakemberek, munkások túlnyomórészt munka nélkül maradtak és más megélhetési forrás után kellett nézniük, közülük sokan kivándoroltak.

Európában az 1920-as évek ébredező légiforgalma hatással volt a magyar repülésre is. 1921 végén, 1922 elején már érzékelhető volt, hogy a repülési tilalmak egyre kevésbé szolgálják az azt elrendelő nagyhatalmak érdekeit, mert saját, új vonalakat nyitni kívánó légitársaságaikat akadályozzák. Ennek is szerepe volt abban, hogy a tiltó rendelkezéseket, többszöri sürgetésre 1922. november 17-én feloldják és helyettük enyhébb, de még mindig erősen korlátozó és megszorító rendelkezésekkel éljenek, ez volt az un. ”kilenc szabály”. Ez a repülőgépek kialakítására, maximális teljesítményük, gyártásuk és üzemeltetésük korlátozására vonatkozott. A légiforgalmunk kialakulását azonban kedvezően befolyásolta, hogy Magyarországot 1923. január 31-én felvették a Népszövetségébe.

 Az ország felett átvezetendő légijáratokról már 1921-ben elkezdődtek a tárgyalások. Az első szerződés a Franco-Roumain légitársasággal kötötték meg, melynek értelmében a Párizs–Strassburg–Prága–Bécs–Budapest–Belgrád–Bukarest–Konstantinápoly vonalon minkét irányba menetrendszerű légiforgalmat kívánt lebonyolítani évi 200 napon keresztül, várhatóan 1922. tavaszától. Ebben a szerződésben magyar részről olyan, az ország érdekeit szolgáló kikötéseket fogalmaztak meg, többek között a magyar pilóták és más szakemberek alkalmazásáról, amelyeket a későbbiekben igen jól lehetett kamatoztatni. Az első gépet 1922. április 29-én ünnepélyes keretek között fogadták Mátyásföldön. Ez a társaság, mely sajátos előjogokat élvezett rövidesen CIDNA néven működött tovább és másokkal együtt 1933-ban olvadt be egy ma is ismert légitársaságba, az Air France-ba.

Ilyen sajátos körülmények között indult meg 90 éve a légiforgalom Magyarországon. Először csak külföldi repülőgépek jelentek meg, de a magyar tőke és a kormány is mozgolódott a hazai légiforgalmi vállalatok létrehozásában.

 Megalakult a Magyar Légiforgalmi Rt.

1922 elején megindultak a tárgyalások két légitársaság állami támogatásával, közreműködésével való létrejöttében. Az akkor jogrend szerint csak vonalengedély birtokában lehetett légiforgalmi vállalatot alapítani. A Wilczek Frigyes gróf, nyugalmazott főispán 1922. május 2-án kapott jogot légi vonalak üzemeltetésére, mely alapján később létrejött a Magyar Légiforgalmi Rt., melynek az alakuló közgyűlése 1922. november 19-én volt. A vállalkozás célja „elsősorban a m. kir. kormány által 45376/1922. sz. alatt Bécs–Budapest–Belgrád vonalakra kiadott légiforgalmi engedélyokiratban körülírt légiforgalmi szolgálat, továbbá egyéb vonalak berendezése és fenntartása mind belföldi, mind nemzetközi forgalomban, azon kívül az aviatikával kapcsolatos gazdasági ágak művelése”. A részvénytársaság 100 millió koronás alaptőkéjéből az engedélyokiratban szereplő jogokat és kötelességeket 25 millió korona névértékű részvény ellenében Wilczek Frigyes átadta a légitársaságnak, ahol elnöki tisztséget töltött be. A társaság életének meghatározó személyisége volt Szegő Rezső a Praxis Gazdasági és Áruforgalmi Rt. vezérigazgatója, aki a működéshez szükséges repülőgépek vásárlását intézte, de tevékenysége évekig tartó pereskedéshez is vezetett. A gépeket Hollandiából hozták be és a hat, használt Fokker F III-as, melyet végül is 129 ezer holland forintért szerzett be 1923. március 18. és április 23. között érkezett haza. A vállalat ügyvezető igazgatója dr. Vizkeleti Imre lett hat igazgatósági taggal. Üzemigazgatója Pál Andor volt helyettese pedig Kazay Kálmán. Az első pilóták között olyan tapasztalt I. világháborús repülőket találhatunk, mint Hefty Frigyes, Molnár János, Risztics János és Takács Nándor. A légitársaság az államtól Mátyásföldön, az egykori MÁG gyári repülőterén ingyenes repülőtér és hangárhasználatot élvezett. A gépeket rövid ideig F-1-től felfelé, emelkedő számokkal vették lajstromba, de 1923. április 23-tól, már H-val kezdődő ötbetűs jelzést viseltek, így az első gép a H-MABA lett. A jelzések érdekessége, hogy a H jelölést korábban a holland gépek viselték.

Megindult a légiforgalom

A forgalom megindítását reklám kampány előzte meg. A felsőbb körökben sikk volt repülőgépen utazni, kibérelni egyet családi vagy birtoklátogatási célból. A cég a gépeit és a tevékenységét hivatalosan május 15-én mutatta be Mátyásföldön. A mentrendszerű légiforgalom beindításáig 440 alkalmi és sétarepülést bonyolítottak le 1334 utast szállítva. Az osztrák-magyar kormányközi tárgyalások 1923. június 11-től kezdődtek meg a rendszeres forgalom lebonyolításáról és ennek eredményeképpen 30-án indult az első nemzetközi járat Máttyásföldről az asperni repülőtérre. A járat a májusban megalakult osztrák ÖLAG légitársasággal közösen, viszonossági alapon üzemelhetett. Ennek értelmében naponta egy osztrák és egy magyar gép repülte volna a vonalat, de olyan érdekes helyzet állt elő, hogy az első időben mégis két magyar társaság üzemelt Bécs és Budapest között. Az ÖLAG-nak nem volt elég repülőgépe, ezért a januárban alakult másik magyar légitársaságot, az AEROEXPRESS Rt.-t bízta meg, mely Junkers F 13-as vízigépeivel szállította az utasokat Bécsbe a Gellért tér előtti Duna szakaszon kialakított hidroplánállomásról. Az ML Rt. öt személyes gépeinek a terhelése átlag 2 fő fölött volt és az év hátralévő részében október 20-ig, nagy pontossággal – 86,7%-os – 68 oda-vissza járatot teljesített és ezalatt 258 órát és 46 percet repültek, 296 utast szállított. Különféle áruszállítást is vállaltak, mert az jobban fizetett, ezért rendszeresen hoztak és vittek újságot, postát. Az állam a repült kilométer után juttatott támogatást a vállalatnak, mely már a kezdetektől fogva rejtette a később egyre jobban kibontakozó katonai repülést. Az 1922-ban a társaság 45 millió koronás támogatása a következő évben 259 millióra rúgott, mely a fogalom növekedésével és a pénzromlást is beszámolva 1926-ra már 3,75 milliárd koronára nőtt és csak 1927-ben a pengő bevetésével normalizálódott a 304133 lerepült kilométer után 144 ezer pengőt kaptak. A forgalmi repülés támogatásán kívül a megalakulástól 1926-ig 1,5 milliárd korona különleges támogatást is kapott, hogy a Szombathelyen működő katonai repülőiskola fedőszervi feladatait is elláthassa. Az ML Rt. az ország politikai elszigeteltsége révén azonban újabb külföldi járatokat nem tudott nyitni hiába szereztek újabb vonalakra – Prága, Zágráb, Bukarest – jogot és egyre jobban eladósodva, melyhez vezetőik manipulációi is hozzájárultak a csőd közelébe jutott.

Folytatás következik

Reklámok
Galéria | Kategória: Évfordulók, Írások, Repülőgép típusok | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s