A léghajózás magyar úttörője, Schwarz Dávid (1/2)

115 éve, 1897. november 3-án Berlinben, a világon először emelkedett a magasba alumíniumból készült, merev testű, kormányozható léghajó, amely Schwarz Dávid tervei alapján épült. 

A feltaláló, tervező

Schwarz Dávid 1850. december 7-én született Keszthelyen, édesapja halála után családja Szlavóniába költözött. 1880-ban megházasodott és három gyereke született. Horvátországban jól jövedelmező vállalkozása volt, erdőkitermeléssel és fakereskedéssel foglalkozott.

Schwarz-ot, bár műszaki végzettsége nem volt, érdekelte a technika. Az 1880-as évek végén az érdeklődése az aviatika felé fordult, melyet abban az időben a léggömbrepülés és léghajózás jelentett. Az újságok bőséges tudósításokat közöltek minden ezzel kapcsolatos tevékenységről. Figyelmét ezután már csak a légjárásnak szentelte, munkáját egyre jobban elhanyagolta. Megszállottként igyekezett megoldásokat keresni a léghajózás megoldatlan problémáira, főleg a kormányozhatóság sarkalatos kérdésére, mellyel a világ aviatikusai is foglalkoztak. Kidolgozta elsőként a világon az akkor még újdonságnak számító fémből – alumíniumból – készülő merevtestű, kormányozható léghajó terveit. Mint a feltalálók többsége ő is a gúny tárgyává vált, de felesége kitartott mellette és ennek köszönhetően jutott egyre előbbre és előbbre. Kutatásaira teljes vagyona ráment, elméletének és technikai megoldásai helyességének igazolására, terveinek megvalósításához pénzügyi forrásokra volt szüksége. A járművének megépítését az akkori politikai erőviszonyok kihasználásával kívánta elérni, remélte hogy egy hadifontosságú, kormányozható léghajó terve felkelti az egymással szembenálló nagyhatalmak figyelmét. Terveit azonban hazájában, az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztere pénzügyi nehézségek miatt elutasította, a katonai erejét egyre fejlesztő cári Oroszország azonban érdeklődést tanúsított iránta.

Schwarz Dávid Oroszországban

A feltaláló 1892 nyarán érkezett az ország akkori fővárosába, Szentpétervárra, majd a megbízatás részleteinek kidolgozása után Ausztriába és Németországba utazott a nyersanyagok, valamint a motor beszerzésére. A terveiben a léghajó merev váza és burkolata alumíniumból készült.

A szél irányától független mozgásra, a kormányozhatóság megvalósí-tására egy négy hengeres Daimler benzin motort kívánt alkalmazni. A még igen ritkának számító alumíniumról a Westfáliában élő Carl Berg gyárossal tárgyalt, akinek Evekingben volt gyára. Berget érdekelte a fémléghajó, mert jó piacot látott benne és augusztus 23-án, mindkét fél számára előnyős megállapodást írtak alá.

Ebben Berg vállalta a léghajó teljes alumínium alkatrészeinek a szállítását önköltségi áron, azzal a feltétellel, hogy annak elkészülte után még további 50 ezer márkára jogosult. Schwarz ezt elfogadva kötelezte magát, hogy a további léghajóihoz az alumíniumot az elkövetkező 20 évben kizárólag Bergtől rendeli meg. A két ember ezután szoros, a léghajóépítésben társas viszonyt alakított ki egymással.

A léghajó építése Szentpéterváron

A léghajó építése nagy késéssel indult, mert csak 1893 szeptemberére készült el az a hatalmas csarnok a Volkovoje-mezőn – a Léghajózási Parkban – melyben az összeszerelést el lehetett végezni.

A léghajó teljes hossza 31 m, átmérője 12 m volt és 3284 m3-es térfogattal rendelkezett. Az alumínium rácsszerkezetű, elöl hegyes, hengeres testre vékony, szintén alumínium lemezt szegecseltek.

A test alá középre került a gondola, mely két személy és a 10 LE-s motor befogadására készült, mely három, 2 m átmérőjű légcsavart hajtott meg, két előre és egy függőleges irányban mozgatót. A légcsavarok együttes vagy külön-külön működtetésével szándékozta Scwarz a léghajó kormányzását biztosítani. A léghajótest belsejében a felhajtóerőt adó hidrogént gázzsákokban tárolták, melyeknek összesen 2600 köbméteres volt a befogadó képességük, ami kissé ellentmond a léghajó méretéből adódó térfogatnak.

Az építési munkálatok azonban vontatottan haladtak, mert nem volt meg az a szakember gárda, amit egy ilyen tevékenység igényelt. A nagyobbrészt képzetlen munkaerő állandó vándorlása, a bizalmatlanság és a rossz körülmények a munka megszakadásához vezettek, 1893-94 telén nem is tudtak a fűtetlen csarnokban dolgozni. A munkálatokat többször is megszemlélte az építés felügyeletére létrehozott bizottság. A türelmetlenség és a gáncsoskodás miatt Schwarznak, akit mindez erősen megviselt, több alkalommal is kellett a tevékenységét magyarázni, hogy munkáját folytatni tudja. Az összeszerelést a rossz idő elmúltával 1894 márciusában 26 fő részvételével folytatták a szükséges 60 helyett. A léghajó augusztus 17-re elkészült és ezután következhetett a gázzal való feltöltés. Az igazán kellemetlen meglepetés csak ezután érte az elhúzódó, a tervezettnél nagyobb költséggel járó munkába egyre jobban belefáradó feltalálót. A helyszínen készült gyenge minőségű orosz, gáztartó zsákokba betöltött 2000 m3 hidrogén fele másnapra kiszivárgott, így az elkészült léghajó képtelen volt felemelkedni. Az ehhez szükséges, garanciával bíró, minőségi gázzsákok beszerzését az orosz fél már nem akarta vállalni. A munka holtpontra jutott.

A kudarc

Schwarz Dávid önhibáján kívül nem tudta bebizonyítani, amit vállalt, hogy fémből készült léghajója képes felemelkedni, és arra haladni, még 30-40 km/órás ellenszélben is amerre az irányítója akarta. A szeptember 4-i bizottsági szemle a sikertelenségre és a közelgő télre hivatkozva javasolta a sértetlen léghajóval való mindennemű további kísérletezés befejezését. A végső szót a hadügyminiszter mondta ki egy ismételt bizottsági szemle után, mely október 25-én volt, a léghajót katonai célokra alkalmatlannak mondta ki. Novemberben elvégezték az építésre fordított költségek teljes elszámolását, mely 77 421, 5 rubel volt. Schwarz Dávid elhagyta Szentpétervárt, de léghajója ottmaradt, melyet 1897. január-februárban szétromboltak.

folytatás következik

Advertisements
Galéria | Kategória: Évfordulók, Írások, Fotók, Személyek | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s