110 éves a magyar légjárás és az első magyar repülőújság

1902. május 1. aranybetűkkel írt évszám a magyar repülés történetében. Ezen a napon ünnepeljük a TURUL nevű léggömb első magyarországi felszállását, és a repülősajtónk első újságjának, AZ AËRONAUTA” megjelenését.

Előzmények

 A léggömbrepülés kezdetét a francia Montgolfiere testvérek repülőszerkezete jelentette, mely 1783. június 5-én a meleg levegő felhajtóerejét kihasználva emelkedett a magasba és szeptember 21-én már embert is szállított. A másik irányzat a levegőnél könnyebb gázt, a hidrogént részesítette előnyben, Charles Cesar műve 1783. december 1-jén repült először emberrel a kosarában. Az európai országokban sorra készültek a különféle méretű hidrogén és más, levegőnél könnyebb gázzal töltött léggömbök, léghajók, melyekkel az aviatikusok az eget ostromolták.

 A magyar léggömbrepülés kezdete

 A léggömbsport hamar népszerű lett és híre rövidesen Magyarországra is eljutott. 1784. március 1-jén Domin József Győrben, augusztus 15-én Szabrik István Pesten mutatott be léggömbmodell repülést. Az első magyar, aki léggömbbel a levegőbe emelkedett az országban Menner doktor volt 1811-ben. Róla eképpen emlékezett meg a korabeli sajtó a „Hazai és a külföldi Tudósítások” c. újságban. „ Hétfőn estve nem ugyan a labirintusból, hanem a tágas mezőrül Pesten a Város Erdeje (Városliget) mellül Magyar Országban legelőször felemelkedett egy új Dedalusként Menner úr a levegői golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor bele fért volna”. A textilből készült léggömb hidrogénnel volt töltve, mely alatt zsinórokon hosszúkás alakú kosár függött. A sikeres felszállás után a szelek szárnyán Gyöngyösig repült utasával. A krónikák az ezt követő időkből is több léggömbrepülést jegyeztek fel. 1846. március 15-én Lehmann német léggömbpilóta a mai Lövölde térről szállt fel, 1850. május Coxwell pilóta európai körútja során hazánkba is ellátogatott és ekkor volt utasa Eszteházi Pál. 1857-ben a Mosz-ka léggömböt láthatta mintegy 25 ezer ember Pesten, 1875-ben Batthyány Elemér a francia Coruth-tal repült Párizsban. A 100 éves léggömbrepülés évfordulóján az Osztrák Aeroklub tagja, Silberer Victor Budapesti felszállásai alkalmával több utast is magával vitt, többek között Pálma Ilkát, aki nagy bizonyossággal az első magyar nő volt a levegőben. Az 1896-os millennium kiállítás alkalmával több, mint 7 ezer ember láthatta madártávlatból Budapest panorámáját egy hatalmas kötött léggömb kosarából és a híres francia pilóta, Godard is bemutatót tartott. Ezek a sikerek előzték meg és ösztönözték a rendszeres magyar léggömbrepülést.

A MAGYAR AËRO-CLUB és a Turul

1902 januárjában egy előkészítő bizottság alakult, melynek nevében „Lisznyay Damó Tihamér műszaki tanácsos, Dr. Konkoly-Thege Miklós miniszteri tanácsos, országyülési képviselő, a m. kir. orsz. meteorologiai intézet és az ógyallai csillagda igazgatója, a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagja, ifj. Tolnai Lajos a m. kir. meteorológiai intézet assistense, Neuschloss Ödön okl. mérnök, gyártulajdonos” felhívást tett közzé, hogy „Alapítsunk Magyar Aëro-Club-ot”. Ebben kiemelték a nemzet elmaradottságát a léghajózás terén és a haladás érdekében összefogást sürgettek és a jelszavuk az Excelsior, – Följebb – lett. A lelkes szervezők hatalmas erővel dolgoztak és sűrűn hangoztatták híressé vált mondásukat „ Az ember a föld meghódításában elérje a legnagyszerűbbet, urává lehessen a felettünk kéklő légóceánnak”. A MAC hivatalosan 1902. március 2-án alakult meg 5 alapító, 136 rendes és 100 pártoló taggal. Elnöke gróf Széchényi Béla a magyar szt. korona őre lett. A MAC a május 1-jén a Margitszigeten tartott megnyitóünnepségen mutatta be az osztrák üzemben, Augsburgban a Reidinger gyártott TURUL nevet viselő 1300 m3-es, 3-5 személy szállítására alkalmas léggömbjét. Az első felszállást, mely a Margitsziget déli csücskéből történt a Duna két partján több tízezren nézték végig. Budapesten ekkor több helyen volt gázgyár, melynek termékét a világítógázt használták fel a léggömb feltöltésére. A nem a helyszínen feltöltött óriás gömböt a katonaság segítségével, közúton és hajón vitték a szigetre. A színpompás ünnepség során a Turul után a testvérét az osztrák Meteor léggömböt is felbocsátották. A Turul 4040 m magasra emelkedett – ahol még hazánkban soha nem járt ember – két utassal és ifj. Tolnai Lajossal, aki az első léggömb-kapitány volt az országban és már korábban is foglalkozott a léggömbrepülés és a magasabb légrétegek tudományos kutatásával. Az elkövetkező hónapokban további repülésekre került sor, október 26-ig összesen 10-re. Szeptember 4-én a 7. út során 5520-es rekordmagasságot ért el és 1904. július 29-én szállt fel először éjszaka. A Turul kosara, miután befejezte az aktív repülést, még az első világháború előtt a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe került és a II. Világháború alatt megsemmisült.

A MAC kebelén belül 1908 végén megalakult az Aviatikai Bizottság, mely a levegőnél nehezebb szerkezetekkel végzett repülésekkel kívánt foglalkozni ellentétben a léghajózás híveivel. 1910. október 27-én, az 1905-ben megalakult FAI, – a Nemzetközi Repülő Szövetség – felvette a MAC-ot a tagjai sorába. A MAC 1912 januárjában átalakult Magyar Aero Szövetséggé és 1948-ig működött.

 AZ AËRONAUTA

A MAC május 1-jén jelentette meg „AZ AËRONAUTA”-t, mely léghajózási szaklapként a MAC hivatalos közlönye volt. Szántó I. Béla, a MAC titkára szerkesztette és 1902 és 1905 között az első rendszeresen megjelenő magyar repülési folyóirat volt.

A léggömbrepülés, főleg a hőléggömböké reneszánszát éli szerte a világon. Napjainkban a korszerűbb anyagokból készült hatalmas, színes, különböző formájú kupolák idézik a több mint, kétszáz éves találmányt.

Reklámok
Galéria | Kategória: Évfordulók, Írások, Fotók | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.